Encontrados 1979 resultados para: Izrael

  • Jóakaratúan tekintett le Izrael fiaira és felismerte... (Kivonulás könyve 2, 25)

  • Most tehát Izrael fiainak a kiáltása felhatolt hozzám, és láttam a gyötrelmet is, amellyel az egyiptomiak kínozzák õket. (Kivonulás könyve 3, 9)

  • Ezért menj, elküldelek a fáraóhoz, hogy népemet, Izrael fiait kivezesd Egyiptomból." (Kivonulás könyve 3, 10)

  • Mózes így szólt Istenhez: "Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek és Izrael fiait kivezessem Egyiptomból?" (Kivonulás könyve 3, 11)

  • Mózes ezt mondta Istennek: "Ha megérkezem Izrael fiaihoz és így szólok hozzájuk: Atyáitok Istene küldött, akkor majd megkérdezik: Mi a neve? - mit feleljek erre?" (Kivonulás könyve 3, 13)

  • Isten ezt válaszolta: "Én vagyok, aki vagyok." Azután folytatta: "Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok." (Kivonulás könyve 3, 14)

  • "Menj tehát, hívd össze Izrael véneit és mondd meg nekik: Jahve, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene megjelent nekem és kijelentette: Letekintettem rátok és láttam a bánásmódot, amelyben az egyiptomiak részesítenek benneteket. (Kivonulás könyve 3, 16)

  • Hallgatni fognak rád. Azután Izrael véneivel együtt menj el Egyiptom királyához és közöld vele: Találkoztunk Jahvéval, a héberek Istenével, ezért most szeretnénk háromnapi járásra a pusztába menni, és Jahvénak, a mi Istenünknek áldozatot bemutatni. (Kivonulás könyve 3, 18)

  • Akkor ezt mondd a fáraónak: Így szól az Úr: Izrael az én elsõszülött fiam. (Kivonulás könyve 4, 22)

  • Mózes és Áron ezután elmentek és összegyûjtötték a véneket Izrael fiai közül. (Kivonulás könyve 4, 29)

  • A nép hitt és örült, hogy az Úr meglátogatta Izrael fiait, s hogy megemlékezett szenvedésükrõl: meghajoltak és arcra borultak. (Kivonulás könyve 4, 31)

  • Ezután Mózes és Áron elmentek, és így szóltak a fáraóhoz: "Ezt üzeni Jahve, Izrael Istene: Engedd, hadd vonuljon ki népem, hogy a pusztában ünnepet rendezzen nekem." (Kivonulás könyve 5, 1)


“Queira o dulcíssimo Jesus conservar-nos na Sua graça e dar-nos a felicidade de sermos admitidos, quando Ele quiser, no eterno convívio…” São Padre Pio de Pietrelcina