Encontrados 100 resultados para: Jeremiás

  • Jeremiás ekkor így szólt az egész néphez, a férfiakhoz, asszonyokhoz és mindazokhoz, akik az elõbbi választ adták neki: (Jeremiás könyve 44, 20)

  • Aztán Jeremiás így beszélt az egész néphez, különösen az asszonyokhoz: "Halljátok az Úr szavát! (Jeremiás könyve 44, 24)

  • Ezt a szózatot intézte Jeremiás próféta Bárukhoz, Nerija fiához, amikor ezeket a szavakat Jeremiás diktálása nyomán leírta egy könyvbe, Jojakimnak, Jozija fiának, Júda királyának 4. esztendejében. (Jeremiás könyve 45, 1)

  • Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiás prófétához a népek ellen. (Jeremiás könyve 46, 1)

  • Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiás prófétához, amikor Babilon királya, Nebukadnezár elindult Egyiptom földjét meghódítani. (Jeremiás könyve 46, 13)

  • Ezt a filiszteusok ellen szóló szózatot intézte az Úr Jeremiás prófétához, mielõtt a fáraó megverte Gázát. (Jeremiás könyve 47, 1)

  • Az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiás prófétához Elám felõl, Cidkijának, Júda királyának uralkodása elején. (Jeremiás könyve 49, 34)

  • Ezt az ítéletet mondta ki az Úr Babilon ellen, a káldeusok országa ellen, Jeremiás próféta szavával. (Jeremiás könyve 50, 1)

  • Ezt az utasítást adta Jeremiás próféta Machszeja fia, Nerija fiának, Szerajának, amikor ez Cidkijának, Júda királyának parancsára elment Babilonba, a király uralkodásának 4. évében. Szeraja szállásmester volt. (Jeremiás könyve 51, 59)

  • Jeremiás ugyanis leírta egy külön könyvbe mindazt a csapást, amelynek Babilont utol kellett érnie; ezeket a szavakat mind, amelyek Babilon ellen szóltak. (Jeremiás könyve 51, 60)

  • Aztán így szólt Jeremiás Szerajához: Amikor megérkezel Babilonba, láss neki, és olvasd fel hangosan ezeket a szavakat. (Jeremiás könyve 51, 61)

  • ezekkel a szavakkal: "Így süllyedjen el Babilon, és ne keljen föl többé abból a nyomorúságból, amelyet ráhozok!" Eddig tartanak Jeremiás szavai. (Jeremiás könyve 51, 64)


“É difícil tornar-se santo. Difícil, mas não impossível. A estrada da perfeição é longa, tão longa quanto a vida de cada um. O consolo é o repouso no decorrer do caminho. Mas, apenas restauradas as forças, é necessário levantar-se rapidamente e retomar a viagem!” São Padre Pio de Pietrelcina