Encontrados 245 resultados para: ment
Akkor az Úr elküldte Nátán prófétát Dávidhoz. El is ment hozzá, és így beszélt: "Egy városban élt két ember. Az egyik gazdag volt, a másik szegény. (Sámuel II. könyve 12, 1)
Támár hamut szórt a fejére és megszaggatta hosszú ujjú tunikáját, amelyet viselt, és ahogy ment, jajgatott. (Sámuel II. könyve 13, 19)
Maga Absalom azonban elmenekült és Ammihud fiához, Gesur királyához, Talmaihoz ment. A király egész idõ alatt gyászolta fiát. (Sámuel II. könyve 13, 37)
Joáb tehát elment a királyhoz, és átadta az üzenetet. Erre az hívatta Absalomot. El is ment a királyhoz, az földig hajolt és leborult a király elõtt. A király azonban megölelte Absalomot. (Sámuel II. könyve 14, 33)
Gyalog ment el a király, egész népével egyetemben. Az utolsó háznál megálltak. (Sámuel II. könyve 15, 17)
Erre Dávid azt mondta Ittainak: "Jól van hát, akkor gyere!" A Gátból való Ittai tovább ment embereivel és az összes málhával együtt, amely vele volt. (Sámuel II. könyve 15, 22)
Ezzel Dávid ment embereivel együtt tovább az útján. Simi azonban szintén lement a lejtõn, s folyvást átkozta, kõvel dobálta és fölkavarta elõtte a port. (Sámuel II. könyve 16, 13)
Jonatán és Achimaac Rogel forrásánál tartózkodtak. Mindig egy szolgáló ment oda hírt vinni nekik, õk aztán elmentek Dávid királyhoz és jelentették neki, de maguk nem mutatkozhattak és nem térhettek vissza a városba. (Sámuel II. könyve 17, 17)
Absalom véletlenül útjába került Dávid embereinek. Absalom ugyanis egy öszvéren ült, és az öszvér egy nagy tölgyfa koronája alá tévedt. Absalom feje beleakadt a tölgyfába, s ott maradt ég és föld között himbálózva, az öszvér meg, amely alatta volt, tovább ment. (Sámuel II. könyve 18, 9)
A Benjamin fiai közül való Simi, a Bachurimba való Gerának a fia szintén eléje ment a júdeaiakkal Dávid királynak. (Sámuel II. könyve 19, 17)
Ezer ember volt vele Benjamin fiai közül. Saul házának felügyelõje, Ciba elõre ment a Jordánhoz, még mielõtt a király odaért volna, a tizenöt fiával és húsz szolgájával, (Sámuel II. könyve 19, 18)
Mifiboset, Saul fia szintén eléje ment a királynak. Attól a naptól, hogy a király elmenekült egészen addig, míg épségben vissza nem tért, nem mosta meg a lábát meg a kezét, nem gondozta a szakállát, és a ruháját sem mosta ki. (Sámuel II. könyve 19, 25)