Gefunden 837 Ergebnisse für: Ember

  • Helyezd hát biztonságba nyájaidat és amid csak van a mezõn. Ember és állat, ami a mezõn van, és nem viszik haza, a jégesõ áldozata lesz." (Kivonulás könyve 9, 19)

  • A fáraó szolgái így szóltak: "Meddig lesz még romlásunkra ez az ember? Bocsásd el azokat az embereket, hogy áldozatot mutassanak be Jahvénak, az Istenüknek. Nem látod, hogy Egyiptom elpusztul?" (Kivonulás könyve 10, 7)

  • "Szentelj nekem minden elsõszülöttet. Ami Izraelben anyja méhét megnyitja - akár ember, akár állat -, az mind az enyém." (Kivonulás könyve 13, 2)

  • egyetlen kéz sem érintheti; azt meg kell kövezni vagy le kell nyilazni. Sem ember, sem állat nem maradhat életben. Csak akkor mehetnek fel a hegyre, ha majd a kosszarvat hosszan megfújták." (Kivonulás könyve 19, 13)

  • Ne csavard el a szegény ember igazát. (Kivonulás könyve 23, 6)

  • Ember testére nem szabad ráönteni, és más hasonló összetételût se készítsetek, mivel ez szent, és ti is tartsátok szentnek. (Kivonulás könyve 30, 32)

  • Az Úr szemtõl szemben beszélt Mózessel, ahogy az ember a barátjával beszél. Azután visszatért a táborba, szolgája azonban, az ifjú Józsue, Nun fia, nem hagyta el a sátort. (Kivonulás könyve 33, 11)

  • Azután hozzáfûzte: "De arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon." (Kivonulás könyve 33, 20)

  • Most az ember nyúzza meg az állatot, vágja darabokra, (Leviták könyve 1, 6)

  • Az ember mossa meg vízben a belsõ részeket meg a lábakat, a pap pedig égesse el ezeket mind az oltáron. Ez az égõáldozat a megbékélés illatában elköltött étel lesz az Úr számára. (Leviták könyve 1, 9)

  • Azután az ember vágja darabokra, a pap pedig tegye ezeket a fejjel és a hájjal együtt az oltáron égõ fára. (Leviták könyve 1, 12)

  • Az ember mossa meg a belsõ részeket és a lábakat, a pap pedig égesse el õket az oltáron. Ez az égõáldozat a megbékélés illatában elköltött étel lesz az Úr számára. (Leviták könyve 1, 13)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina