Gefunden 33 Ergebnisse für: Templomát

  • Ezért Dágon papjai és akik Dágon templomát látogatják, mind a mai napig nem lépnek Asdódban Dágonnak a küszöbére. (Sámuel I. könyve 5, 5)

  • Salamon rokonságba került a fáraóval, Egyiptom királyával; elvette a fáraó lányát, és Dávid városába vitte, míg föl nem építette palotáját, az Úr templomát meg Jeruzsálem körül a falat. (Királyok I. könyve 3, 1)

  • Amikor a papok kiléptek a szentélybõl, történt, hogy a felhõ betöltötte az Úr templomát, (Királyok I. könyve 8, 10)

  • annyira, hogy a papok a felhõtõl nem tudtak bemenni ellátni a szolgálatot; mert az Úr dicsõsége betöltötte az Úr templomát. (Királyok I. könyve 8, 11)

  • A közösség áldozataként Salamon huszonkétezer marhát és százhúszezer juhot áldozott fel az Úrnak. Ezzel szentelték föl az Úr templomát, a király és Izrael fiai mindannyian. (Királyok I. könyve 8, 63)

  • Így állt a dolog a robottal, amelyet Salamon kirótt, hogy fölépíthesse az Úr templomát és a saját palotáját, aztán Millót és Jeruzsálem falait, továbbá Hacort, Megiddót és Gezert. - (Királyok I. könyve 9, 15)

  • Lerombolták Baal oltárát, és Baal templomát is lerombolták, és szennyvízgyûjtõ csatornát csináltak belõle - mindmáig ott van. (Királyok II. könyve 10, 27)

  • Ehelyett a munkásoknak adták, hogy javítsák ki érte az Úr templomát. (Királyok II. könyve 12, 15)

  • Fölgyújtotta az Úr templomát, valamint a királyi palotát és az összes házat Jeruzsálemben. (Királyok II. könyve 25, 9)

  • A papok nem is tudtak bemenni az Úr templomába, mert az Úr dicsõsége betöltötte az Úr templomát. (Krónikák II. könyve 7, 2)

  • Salamon király huszonkétezer szarvasmarhát és százhúszezer bárányt mutatott be véresáldozatul. Így szentelte föl a király és az egész nép az Isten templomát. (Krónikák II. könyve 7, 5)

  • Salamon tehát szerencsésen befejezte az Úr templomát, a királyi palotát és mindazt, amit az Úr templomában és a maga házában meg akart valósítani. (Krónikák II. könyve 7, 11)


“Os corações fortes e generosos não se lamentam, a não ser por grandes motivos e,ainda assim,não permitem que tais motivos penetrem fundo no seu íntimo.(P.e Pio) São Padre Pio de Pietrelcina