1. Joachász fiának, Izrael királyának, Joásnak 2. esztendejében Joás fia, Amacja lett Júda királya.

2. Huszonöt éves volt, amikor király lett és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Jehoaddannak hívták és Jeruzsálembõl való volt.

3. Azt tette, ami kedves az Úr szemében, de azért nem úgy, mint Dávid. Egészen úgy élt, mint atyja, Joás.

4. Csak a magaslati helyeket nem rombolta le; a nép még mindig áldozott és tömjénezett a magaslatokon.

5. Mihelyt megszilárdult kezében a királyi hatalom, megölte szolgáit, akik atyját meggyilkolták,

6. de a gyilkosok fiait nem ölte meg, ahogy Mózes törvénykönyvében írva van, ott, ahol az Úr a következõ parancsot adta: "Az apákat nem szabad megölni fiaik miatt, hanem mindenki csak a maga vétkéért haljon meg."

7. Megverte Edomot a Só-völgyben, tízezer embert, ostrom alá vette és elfoglalta Szelát, és Jokteelnek nevezte el; (így hívják) mindmáig.

8. Akkoriban Amacja követet küldött Jehu fia fiának, Joachásznak a fiához, Joáshoz, Izrael királyához és azt üzente: "Gyere, mérkõzzünk meg egymással a csatatéren!"

9. Izrael királya, Joás ezt a választ küldte Júda királyának, Amacjának: "A libanoni bogáncs elküldött a libanoni cédrushoz és azt üzente: Add hozzá feleségül lányodat a fiamhoz! Csakhogy Libanon vadja a bogáncson nyargalászott és eltiporta.

10. Edomot legyõzted és most elbizakodott a szíved. Örülj dicsõségednek és maradj veszteg! Miért hívod ki magad ellen a balsorsot, hogy elessél, te és veled együtt Júda is?"

11. Amacja azonban nem hallgatott rá. Ezért Izrael királya, Joás felvonult, és megmérkõztek a csatatéren, õ és Amacja, Júda királya, a Júdához tartozó Bet-Semesnél.

12. És Izrael legyõzte Júdát, úgyhogy mindenki menekült hazája irányába.

13. Amacját azonban, Júda királyát, Achaszja fiának, Joásnak a fiát, Izrael királya, Joás, élve fogta el, Bet-Semesnél. Jeruzsálembe vitte. Rést ütött Jeruzsálem falán az Efraim-kaputól a Szeglet-kapuig 400 könyöknyi hosszúságban,

14. s elhurcolt minden aranyat, ezüstöt, edényfélét, ami csak volt az Úr temploma és a királyi palota kincseskamrájában, s ugyanígy túszokat is vitt, aztán visszatért Szamariába.

15. Joás történetének többi részét, amit végbevitt, gyõzelmeit, s hogy mint viselt háborút Júda királya, Amacja ellen, mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében.

16. Akkor Joás megtért atyáihoz, Szamariában temették el, Izrael királyai mellé. Fia, Jerobeám lett helyette a király.

17. Júda királya, Joás fia, Amacja azonban még Izrael királyának Joachász fiának, Joásnak a halála után is élt tizenöt esztendeig.

18. Amacja történetének többi részét följegyezték Júda királyai történetének könyvében.

19. Jeruzsálemben összeesküvést szõttek ellene, de elmenekült Lachisba. Akkor utána küldtek Lachisba, s ott gyilkolták meg.

20. Lóra tették, és atyái mellé temették el Jeruzsálemben, Dávid városában.

21. Ezután Júda egész népe a tizenhat esztendõs Uziját tette meg atyja helyett királynak.

22. Õ volt az, aki Elatot kiépítette és újra Júdához csatolta, miután a király megtért atyáihoz.

23. Júda királyának, Joás fiának, Amacjának 15. esztendejében Joás fia, Jerobeám lett Izrael királya Szamariában, negyvenegy esztendõre.

24. Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében. Nem hagyott fel Nebat fiának, Jerobeámnak bûneivel, amelyekbe az Izraelt belevitte.

25. Õ volt az, aki helyreállította Izrael határait az Ematba vivõ úttól egészen a puszta tengeréig, az Úrnak, Izrael Istenének szava szerint, amelyet szolgája, Amittai fia, Jónás, a gát-heferi próféta által hallatott.

26. Az Úr ugyanis látta Izrael mérhetetlen nagy nyomorúságát, hogy szabad és rabszolga egyaránt odavész, s nincs, aki megmentse Izraelt.

27. De az Úr nem határozta el azt, hogy kiirtja Izrael nevét az ég alól, így mégis segített Joás fia, Jerobeám által.

28. Jerobeám történetének többi részét, amit csak végbevitt, gyõzelmeit, hogyan háborúskodott, s hogyan... - ezeket mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében.

29. Akkor Jerobeám megtért atyáihoz. Szamariában temették el, Izrael királyai mellé, és fia, Zacharja lett helyette a király.





“Não abandone sua alma à tentação, diz o Espírito Santo, já que a alegria do coração é a vida da alma e uma fonte inexaurível de santidade.” São Padre Pio de Pietrelcina