Sámuel II. könyve, 5
1. Izraelnek összes törzse elment Dávidhoz Hebronba, és azt mondták: "Nézd, csontod és húsod vagyunk.
2. Már tegnap és tegnapelõtt is, amikor még Saul volt a királyunk, te voltál, aki vezetted Izrael hadjáratait. S az Úr is azt mondta neked: Legeltesd népemet, Izraelt, és légy Izrael fejedelme."
3. Izrael vénei tehát mind elmentek a királyhoz Hebronba, és Dávid király szövetséget kötött velük Hebronban, az Úr elõtt. Aztán fölkenték Dávidot Izrael királyává.
4. Dávid harmincéves volt, amikor király lett, és negyven esztendeig uralkodott királyként.
5. Hebronban hét évig és hat hónapig uralkodott Júda fölött, s Jeruzsálemben harminchárom esztendeig uralkodott Júda és Izrael fölött.
6. Ezután a király Jeruzsálem alá vonult embereivel a jebuziták ellen, akik azon a vidéken laktak. Azt mondták Dávidnak: "Nem jutsz be oda, elûznek a vakok és a sánták. [Ezzel azt akarták mondani, hogy Dávid nem jut be oda.]
7. Dávid azonban bevette Sion várát - ez lett Dávid városa.
8. Azon a napon Dávid azt mondta: "Mindenki, aki legyõz egy jebuzitát és a csatornán át felhatol,...". Ami a vakokat és bénákat illeti, Dávid gyûlöli õket lelkében. [Innen származik a mondás: Vak és béna nem mehet be a templomba.]
9. Dávid akkor a várban telepedett le, és elnevezte Dávid városának. Dávid falat is épített, körös-körül, Millótól kezdve befelé.
10. Dávidnak egyre nõtt a hatalma, és vele volt az Úr, a Seregek Istene.
11. Hiram, Tirusz királya megbízottakat küldött Dávidhoz, cédrusfával, ácsokkal és kõfaragókkal, hogy építsenek Dávidnak egy palotát.
12. Így Dávid megtudta, hogy az Úr megerõsítette Izrael fölötti uralmát, és népe, Izrael kedvéért felmagasztalta királyságát.
13. Dávid Hebronból megérkezve további mellékfeleségeket és feleségeket vett Jeruzsálemben, és fiai s lányai születtek.
14. Ez volt a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sammua, Sobab, Nátán, Salamon,
15. Jibchar, Elisua, Nefeg, Jafia,
16. Elisana, Eljada és Elifelet.
17. Amikor a filiszteusok meghallották, hogy Dávidot fölkenték Izrael királyává, a filiszteusok mind kivonultak, hogy hatalmukba ejtsék. Dávid hírét vette a dolognak, és a sziklavárba húzódott.
18. A filiszteusok elõnyomultak, és felsorakoztak Refaim síkságán.
19. Akkor Dávid megkérdezte az Urat: "Harcba szálljak a filiszteusok ellen? A kezembe adod õket?" Az Úr így válaszolt neki: "Szállj harcba, mert a kezedbe adom a filiszteusokat."
20. Erre Dávid Baal-Peracimba vonult, és meg is verte õket. Akkor Dávid azt mondta: "Az Úr áttört ellenségeimen, ahogy a víz áttör a gáton." Ezért nevezik azt a helyet Baal-Peracimnak.
21. Otthagyták a bálványaikat, s Dávid és emberei elvitték õket.
22. A filiszteusok egy más alkalommal is kivonultak, és felsorakoztak Refaim síkságán.
23. Dávid megkérdezte az Urat, s õ ezt felelte: "Ne szállj velük szembe, hanem kerülj mögéjük és a bozótból támadj rájuk.
24. Mihelyt a fák tetején lépések zaját hallod, akkor igyekezz, mert az Úr elõtted vonul, s vereséget mér a filiszteusok seregére."
25. Dávid úgy tett, amint az Úr megparancsolta neki, s legyõzte a filiszteusokat Gibeontól egészen Gézerig.