Found 159 Results for: József

  • Ezért József intézõjéhez léptek, a ház bejárata elõtt megszólították, (Teremtés könyve 43, 19)

  • majd József házába vezette a férfiakat, vizet adott nekik, hogy mossák meg a lábukat, és szamaraikat is ellátta takarmánnyal. (Teremtés könyve 43, 24)

  • Õk pedig elõkészítették az ajándékot, mire József délben megjön. Hallották ugyanis, hogy ott fognak ebédelni. (Teremtés könyve 43, 25)

  • Amikor József belépett a házba, átadták neki az ajándékot, amit hoztak és földig hajoltak elõtte. (Teremtés könyve 43, 26)

  • Erre József elsietett, mert testvérének láttára mélyen megrendült lelkében, és ki kellett sírnia magát. Bement a belsõ szobába és ott kisírta magát. (Teremtés könyve 43, 30)

  • József azután megparancsolta háza gondnokának: "Töltsd meg az emberek zsákját annyi gabonával, amennyi beléjük fér, s mindegyiknek a pénzét tedd vissza felülre a zsákba. (Teremtés könyve 44, 1)

  • Ezüstpoharamat pedig tedd a legfiatalabbnak a zsákjába felülre, a gabonáért járó pénzzel együtt." Az úgy tett, ahogy József parancsolta. (Teremtés könyve 44, 2)

  • Alig hagyták el a várost és még nem mentek messzire, amikor József így szólt háza gondnokához: "Rajta, siess azok után az emberek után. Ha utoléred õket, mondd nekik, hogy miért viszonozták a jót rosszal? Miért loptátok el ezüstpoharamat? (Teremtés könyve 44, 4)

  • Amikor Júda és testvérei József házához értek, õ még otthon volt. Leborultak elõtte a földre. (Teremtés könyve 44, 14)

  • József megkérdezte tõlük: "Mit tettetek? Nem vettétek észre, hogy egy olyan ember, mint én, jövendölni is tud?" (Teremtés könyve 44, 15)

  • Ekkor József a körülötte állók elõtt nem tudta tovább visszatartani magát. Rájuk kiáltott: "Menjetek ki mindnyájan!" Így senki sem volt nála, amikor József fölfedte magát testvérei elõtt. (Teremtés könyve 45, 1)

  • József így szólt testvéreihez: "József vagyok! Él-e még atyám?" De testvérei nem tudtak felelni neki, annyira meglepõdtek, ahogy ráismertek. (Teremtés könyve 45, 3)


“O Coração de Jesus não deixará cair no vazio a nossa oração se ela for plena de fé e de confiança.” São Padre Pio de Pietrelcina