Found 30 Results for: Sára
Isten tovább beszélt Ábrahámhoz: "Feleségedet, Sárait ne hívd tovább Sárainak, hanem Sára legyen a neve. (Teremtés könyve 17, 15)
Ábrahám erre arcra borult és nevetett, mivel így gondolkozott magában: százéves embernek legyen még fia? És Sára, a kilencvenesztendõs, még szülni fog? (Teremtés könyve 17, 17)
De Isten ezt válaszolta: "Nem úgy! Feleséged, Sára ajándékoz meg fiúval téged, s te majd az Izsák nevet adod neki. Szövetségemet örök szövetséggé teszem vele, én pedig az õ és õutána leszármazottainak Istene leszek. (Teremtés könyve 17, 19)
De szövetségemet Izsákkal kötöm meg, akit Sára a jövõ évben ez idõ tájt szül." (Teremtés könyve 17, 21)
Míg ettek, ott állt elõttük a fa alatt. Azok megkérdezték: "Hol van a feleséged, Sára?" Ezt válaszolta: "Itt a sátorban." (Teremtés könyve 18, 9)
Az folytatta: "A jövõ évben ez idõ tájt visszajövök, akkorra Sárának már fia lesz." Sára a sátor bejárata mögött hallgatózott. (Teremtés könyve 18, 10)
Ábrahám és Sára azonban már korosak voltak, és Sárának már nem voltak asszonyi dolgai. (Teremtés könyve 18, 11)
Ezért Sára nevetett magában. Ugyanis erre gondolt: "Most legyen még szerelmi örömem, amikor már megöregedtem? Hiszen már férjem is öreg." (Teremtés könyve 18, 12)
Akkor Isten így szólt Ábrahámhoz: "Miért nevet Sára és miért gondolja: Valóban szülni fogok még, jóllehet öreg vagyok? (Teremtés könyve 18, 13)
Sára tagadta, és azt mondta: "Nem nevettem." De õ így válaszolt: "Igenis, nevettél." (Teremtés könyve 18, 15)
Az Úr ugyanis Sára miatt, Ábrahám felesége miatt Abimelek házában bezárt minden méhet. (Teremtés könyve 20, 18)
Sára fogant, és fiút szült Ábrahámnak öreg korában, abban az idõben, amelyrõl Isten beszélt. (Teremtés könyve 21, 2)