1. Az Úr szózatot intézett hozzám:

2. Emberfia, zengj gyászéneket Tíruszról,

3. és mondd Tírusznak, amely a tenger bejáratánál lakik, és kereskedelmet folytat a népekkel számtalan szigeten: Ezt mondja az Úr, az Isten: Ó, Tírusz, magad mondtad: Gyönyörûséges hajó vagyok.

4. A tenger szívében van birodalmad. Építõid csodálatosan szépre alkottak.

5. Szenir ciprusfáiból készítették egész bordázatodat. A Libanonról hoztak cédrust, hogy árbocot csináljanak neked.

6. Básán hatalmas tölgyeibõl csinálták evezõidet. Fedélzetedet Kittim szigeteirõl származó cédrusfából készítették, s elefántcsont berakással díszítették.

7. Vitorládat egyiptomi tarka bisszusból szõtték, hogy lobogóul szolgáljon. Elisa partvidékeinek kék és vörös bíborával vontak be.

8. Szidon és Arvad lakói voltak az evezõseid. A bölcseid lettek, ó Tírusz, a kormányosaid.

9. Ott voltak Gebál vénei és mesterei, hogy kijavítsák a sérüléseket. A tenger hajói és hajósai mind hozzád jöttek, hogy veled kereskedjenek.

10. Parasz, Lud és Put férfiai voltak sereged harcosai. A pajzsot és a sisakot a falra akasztották nálad. Õk szerezték meg szépségedet.

11. Arvad fiai és seregei tartózkodtak falaidon és õrködtek a tornyokban. Pajzsaikat körös-körül falaidra akasztották. Õk tették teljessé szépségedet.

12. Nagy gazdagságod miatt veled kereskedett Tarsis, ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak cserébe áruidért.

13. Javán, Tubal és Mesek kereskedtek veled, rabszolgákra és bronzeszközökre cserélték ki áruidat.

14. Bet-Togarmából lovakat, paripákat és öszvéreket hoztak cserébe.

15. Veled kereskedtek Dedán fiai, és számos sziget tartozott vevõid közé. Elefántcsonttal és ébenfával fizettek neked.

16. Edom is veled kereskedett, mert annyi volt az árud. Drágakövet, bíbort, hímes ruhát, bisszust, korallt és rubint adtak áruidért.

17. Nálad vásárolt Júda és Izrael földje, és cserébe Minnitbõl való gabonát, viaszt, mézet, olajat és balzsamot hozott.

18. Veled kereskedett Damaszkusz, mert annyi volt az árud, és javad tömérdek. Helboni bort és szahari gyapjút adtak cserébe.

19. Dán, Javán és Uzál megmunkált vasat, fahéjat és illatos nádat adott cserébe áruidért.

20. Veled kereskedett Dedán nyeregtakarókkal.

21. Arábia és Kedár minden fejedelme kereskedett veled: bárányokat, kosokat, gödölyéket szállított neked.

22. Üzleteket kötöttek veled Seba és Ráma kereskedõi, és finom balzsamot, mindenféle drágakövet és aranyat adtak áruidért.

23. Kereskedtek veled Haran, Kanne és Eden, Seba, Asszíria és Kilmad kereskedõi.

24. Pompás ruhákat, bíborpalástokat, tarka szöveteket, fonott, erõs köteleket hoztak, és ezekkel kereskedtek veled.

25. Tarsisi hajók szállították csereáruidat. Így gazdag lettél és dicsõséges a tenger szívében.

26. Evezõseid a nyílt tengerre vittek. A tenger közepén azonban összetört a keleti szél.

27. Gazdagságod, árud és rakományod, hajóskapitányod, hajósaid és karbantartóid, azok, akik áruidra alkusznak, és minden harcosod, akit szállítasz, az emberek egész sokasága, amely fedélzeteden tartózkodik, mind a mély tengerbe merülnek pusztulásod napján.

28. Megremeg a tenger partja kormányosaid hangos kiáltozásától.

29. A kormányosok mind otthagyják hajójukat. A matrózok és a tenger hajósai mind a szárazföldön vesztegelnek,

30. és hangosan jajgatnak miattad és keservesen siránkoznak. Hamut szórnak a fejükre és hamuban fetrengenek.

31. Kopaszra nyírják miattad fejüket, és szõrzsákba öltöznek. Lelkük szomorúságában keservesen megsiratnak.

32. Bánatukban gyászdalt énekelnek fölötted, és így jajveszékelnek: "Ki volt olyan, mint a büszke Tírusz, a tenger közepén?

33. Áruiddal, amelyek a tengert szelték, sok népet kielégítettél. Javaid és áruid bõségével gazdaggá tetted a föld királyait.

34. Most azonban összetörtek a hullámok, és a mélybe süllyedtél. Rakományod és egész legénységed elsüllyedt veled együtt.

35. A szigetek lakói mind megdöbbennek miattad, a királyok megborzadnak a félelemtõl, és elváltozik a színük.

36. A népek kereskedõi felszisszennek. Iszonyattá váltál, és véged van mindörökre."





“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina