Zsidóknak írt levél, 10

1. Mivel a törvény a jövendõ javak árnyéka, de nem a valóságok képe volt, még azokkal az áldozatokkal sem tehette tökéletessé a résztvevõket, amelyeket évrõl évre megszakítás nélkül bemutattak.

2. Nemde abbahagyták volna az áldozat bemutatását, ha a bemutatók egyszeri megtisztulás után megszabadultak volna a bûntudattól.

3. Ellenkezõleg, éppen ez emlékeztette õket évrõl évre a bûnre.

4. Lehetetlen ugyanis, hogy a bikák és bakok vére bûnöket töröljön el.

5. Ezért nyilatkozik így, amikor a világba lép: Áldozatot és felajánlást nem kívántál, de testet alkottál nekem.

6. Nem kedves elõtted az engesztelõ és égõáldozat.

7. Akkor így szóltam: Íme, jövök, Istenem, hogy teljesítsem akaratodat, amint a könyvtekercsben rólam írva van.

8. Elõször tehát ezt mondta: "Áldozatot, ajándékot, engesztelõ és égõáldozatot nem akartál, és nem telt benne kedved", jóllehet ezeket a törvény írta elõ.

9. Azután így folytatta: "Megyek, hogy teljesítsem akaratodat." Eltörli az elsõt, hogy helyébe állítsa a másodikat.

10. E szerint az akarat szerint Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra megszentelõdünk.

11. Minden pap naponta elvégzi szolgálatát, és ugyanazt az áldozatot többször bemutatja, ezeknek azonban nincs erejük a bûn eltörlésére.

12. Õ ellenben csak egy áldozatot mutatott be a bûnökért, s örökre helyet foglalt az Isten jobbján.

13. Már csak arra vár, hogy minden ellensége hódolattal leboruljon lába elõtt.

14. Egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket.

15. Ezt bizonyítja a Szentlélek is, amikor így szól:

16. Ez lesz a szövetség, amelyet ama napok után kötök velük - mondja az Úr. - Törvényemet szívükbe adom és elméjükbe írom,

17. bûneikre és törvényszegésükre többé nem emlékezem.

18. Ám ahol ezek bocsánatot nyertek, ott nincs szükség bûnért való áldozatra.

19. Testvérek, Krisztus véréért megvan tehát a reményünk, hogy beléphetünk a szentélybe.

20. Ezt az élethez vezetõ új utat a függönyön, vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk.

21. Fõpapunk is van, akit az Isten a népe fölé rendelt.

22. Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitbõl fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettõl, és testünket is tiszta víz mosta le.

23. Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hûséges az, aki az ígéretet tette.

24. Legyen gondunk rá, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást.

25. Összejöveteleinkrõl ne maradjunk el, mint némelyek szoktak, hanem annál inkább bátorítsuk egymást, minél közelebb érzitek a napot.

26. Ha ugyanis azután, hogy az igazságot felismertük, szándékosan vétkeztünk, nincs többé áldozat a bûnért,

27. hanem rettenetes ítélet és lángoló tûz vár ránk, amely megemészti a lázadókat.

28. Aki Mózes törvényét megszegte, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kellett halnia.

29. Gondolhatjátok, mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki lábbal tiporja az Isten Fiát, semmibe veszi a szövetség vérét, amely megszentelte, és kigúnyolja a kegyelem Lelkét.

30. Ismerjük jól, azt, aki így szólt: "Enyém a megtorlás, s én megfizetek." Majd ismét: "Az Úr ítélkezik népe fölött."

31. Rettenetes dolog az élõ Isten kezébe jutni.

32. Emlékezzetek vissza az elmúlt idõkre, amikor megvilágosodástok után annyi szenvedésben és küzdelemben helytálltatok.

33. Részint szidalmazásnak és szorongatásnak voltatok kitéve, részint közösséget vállaltatok azokkal, akik hasonlóképpen szenvedtek.

34. Együtt szenvedtetek a foglyokkal, és vagyonotok elkobzását is örömmel elviselték, abban a tudatban, hogy értékesebb és maradandóbb javakkal rendelkeztek.

35. Ne veszítsétek hát el bizalmatokat, hiszen nagy jutalom jár érte.

36. Állhatatosnak kell lennetek, hogy az Isten akaratát teljesítsétek, és az ígéretet elnyerjétek:

37. Már csak rövid, nagyon rövid idõ, aztán eljön az eljövendõ és nem késik.

38. Az igaz ember a hitbõl él, de ha elpártol, nem telik benne kedvem.

39. Mi nem tartozunk azok közé, akik elpártolnak és elkárhoznak, hanem azok közé, akik hisznek és megmentik életüket.