Fundar 36 Resultados para: Látom

  • Így szólt hozzájuk: "Látom atyátok arcán, hogy nem olyan érzelmeket táplál irántam, mint azelõtt, jóllehet atyáim Istene velem volt. (Teremtés könyve 31, 5)

  • A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítõ csapás, amellyel Egyiptomot megverem. (Kivonulás könyve 12, 13)

  • Az Úr még ezt mondta Mózesnek: "Látom jól, hogy keménynyakú nép ez, (Kivonulás könyve 32, 9)

  • Látom õt a sziklák csúcsáról, igen, látom a halmok tetejérõl: Lám, ez a nép magányosan vándorol, nem tartozik a többi nép közé. (Számok könyve 23, 9)

  • Látom, de nem most, látom, de nem közelrõl. Csillag tûnik fel Jákob (törzsébõl), jogar sarjad Izraelbõl. Bezúzza Moáb halántékát, s Szet fiainak koponyáját. (Számok könyve 24, 17)

  • Aztán így folytatta az Úr: "Látom, nyakas ez a nép! (Második Törvénykönyv 9, 13)

  • Az õrszem újra jelentette: "Úgy látom, az elsõ úgy fut, ahogy Cádok fia, Achimaac fut." A király visszaszólt: "Az derék ember, biztosan jó hírrel jön." (Sámuel II. könyve 18, 27)

  • Erre megszólalt: "Látom egész Izraelt, szétszórva a hegyen, mint a pásztor nélkül maradt nyájat. S az Úr ezt mondja: Nincs gazdájuk, térjen hát vissza ki-ki békében házába!" (Királyok I. könyve 22, 17)

  • Tóbiás kiment, és szólt neki: "Barátom, apám szeretne megismerni." Az angyal belépett a házba. Elõször Tobit üdvözölte, aztán az kívánt neki minden jót. Tobit így szólt: "Mi örömöm lehet még nekem? Megvakultam, nem látom a ragyogó eget, olyan sötétség borul rám, mint a halottakra, akik már nem látnak világosságot. Élõhalott vagyok: hallom az emberek hangját, de látni nem látom õket." Az angyal azt mondta neki: "Bízzál, Isten nem késlekedik, meggyógyít. Bízzál!" Tobit így szólt hozzá: "Az én Tóbiás fiam Médiába készül. Elmennél-e vele mint vezetõje? Megfizetek érte, testvér." Így felelt neki: "Elkísérem, ismerek minden utat, mert sokszor jártam Médiában. Bejártam a völgyeket és a hegyeket, ismerek minden ösvényt." (Tóbiás könyve 5, 10)

  • Mert megfenyített, de meg is könyörült rajtam. Íme, látom fiamat, Tóbiást." Tóbiás belépett a házba, és fennhangon dicsõítette az Istent nagy örömében. Aztán szép sorjában elbeszélte apjának, milyen szerencsés volt az útja: meghozta a pénzt, feleségül vette Ráguel lányát, Sárát, õ is jön nemsokára, közel van Ninive kapujához. (Tóbiás könyve 11, 15)

  • Amelyik napon mellém temeted anyádat, akármilyen nap lesz is az, még aznap kelj útra, és ne maradj tovább ebben az országban, mert azt látom, hogy hûtlenség és istentelenség uralkodik benne. Látod, fiam, mit tett Nádáb a nevelõapjával, Achikárral: Hát nem élve a föld alá akarta juttatni? De Isten megfizetett az elvetemült gonoszságáért, áldozata szeme láttára, mert Achikár megmenekült, õ pedig az örök sötétségre került büntetésül, amiért Achikár életére tört. Jótetteiért Achikár kikerülte a halálos csapdát, amit Nádáb állított neki, Nádáb azonban beleesett a saját csapdájába és el is pusztult. (Tóbiás könyve 14, 10)

  • Mindez azonban nem elégít ki, amíg látom, hogy a zsidó Mardokeus a királyi kapunál ül." (Eszter könyve 5, 13)


“Nunca se canse de rezar e de ensinar a rezar.” São Padre Pio de Pietrelcina