Fundar 10880 Resultados para: ott
Új éneket énekeltek a trón elõtt, a négy élõlény és a vének elõtt. Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földrõl megváltott száznegyvennégyezer. (Jelenések könyve 14, 3)
Ezek azok, akik asszonnyal nem szennyezték be magukat, szüzek maradtak és mindenüvé követték a Bárányt, bárhová ment. Õk a megváltottak az emberek közül, az Isten és a Bárány elsõ termése. (Jelenések könyve 14, 4)
Nagy szóval hirdette: "Féljétek az Istent és dicsõítsétek, mert eljött ítéletének órája! Boruljatok le az ég és a föld, a tenger és a vízforrások alkotója elõtt!" (Jelenések könyve 14, 7)
Egy harmadik angyal is megjelent, és nagy hangon így szólt: "Aki leborul a vadállat és képmása elõtt, és homlokán vagy karján viseli bélyegét, (Jelenések könyve 14, 9)
az inni fog az Isten haragjának borából, amelyet színtisztán töltött haragja kelyhébe. Kénköves tûzben fog gyötrõdni a szent angyalok és a Bárány színe elõtt. (Jelenések könyve 14, 10)
Gyötrelmének füstje felszáll örökkön-örökké, és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal, mert leborultak a vadállat és képmása elõtt, s viselték nevének bélyegét." (Jelenések könyve 14, 11)
Erre szózatot hallottam az égbõl: "Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik õket." (Jelenések könyve 14, 13)
Ezután fehér felhõt láttam, a felhõn ült valaki, aki az Emberfiához hasonlított. A fején aranykorona volt, a kezében éles sarló. (Jelenések könyve 14, 14)
A templomból egy másik angyal jött ki, és nagy szóval kiáltott a felhõn ülõnek: "Ereszd neki sarlódat és arass, mert eljött az aratás ideje, és a vetés már érett a földön." (Jelenések könyve 14, 15)
Egy harmadik angyal az oltárról lépett elõ, ennek a tûz fölött volt hatalma. Harsány hangon szólt annak, akinél az éles metszõkés volt: "Ereszd neki éles metszõkésedet, és szüreteld le a föld szõlõfürtjeit, mert beértek a szemek." (Jelenések könyve 14, 18)
Tûzben játszó, csillogó üvegtengert láttam. Akik legyõzték a vadállatot, képmását és nevének számát, ott álltak az üvegtengeren, a kezükben az Isten hárfája. (Jelenések könyve 15, 2)
Ki ne félne téged, Uram, és ki ne dicsõítené a neved? Mert csak te vagy szent! Minden nemzet eljön és leborul színed elõtt. mert ítéleteid kinyilvánultak." (Jelenések könyve 15, 4)