Fundar 41 Resultados para: terem

  • Azután ezt mondta Isten: "Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtõ gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. (Teremtés könyve 1, 29)

  • Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mezõ füvét kell enned. (Teremtés könyve 3, 18)

  • Fogadalma egész idején nem szabad semmit sem élveznie abból, ami a szõlõtõn terem, még az éretlen szemeket vagy az indákat sem. (Számok könyve 6, 4)

  • Legyen a tied mindenbõl az elsõ termés, ami terem országukban, s amit Izrael fiai elhoznak az Úrnak; mindenki, aki tiszta családodban, ehet belõle. (Számok könyve 18, 13)

  • Termésedbõl, mindabból, ami földeden terem, minden évben gondosan vedd ki a tizedet, (Második Törvénykönyv 14, 22)

  • Kén és só, az egész föld csupa üszök, nem lehet bevetni, nem terem semmit, nem nõ rajta még fû sem, akárcsak Szodoma és Gomorra, Adma és Cebojim elpusztulásakor, amelyeket az Úr haragjában és indulatában földig lerombolt. (Második Törvénykönyv 29, 22)

  • Minden ember levágott egy ágat, majd követték Abimeleket és lerakták az ágakat a terem fölé, és tüzet gyújtottak azokra, akik ott voltak. Migdol-Szichem valamennyi lakója elpusztult, mintegy ezer férfi és nõ. (Bírák könyve 9, 49)

  • Az öt ember útra kelt és Laisba érkezett. Látták, hogy az ott lakó nép biztonságban él a szidoniak módjára, nyugodt és magabiztos, hogy semmijük sem hiányzik abból, amit a föld terem, távol vannak a szidoniaktól, és az arámokkal sincs semmi dolguk. (Bírák könyve 18, 7)

  • Sohasem a földbõl sarjad elõ a baj, nem a szántóföldön terem a szenvedés. (Jób könyve 5, 6)

  • "Ahol nincsen mocsár, terem-e nád ottan, s megnõ-e a káka, ha víz nem tör elõ? (Jób könyve 8, 11)

  • Már a fiókáit is vérrel táplálja, hol tetemek vannak, nyomban ott terem. (Jób könyve 39, 30)

  • Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellõ idõben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét. (Zsoltárok könyve 1, 3)


O sábio elogia a mulher forte dizendo: os seu dedos manejaram o fuso. A roca é o alvo dos seus desejos. Fie, portanto, cada dia um pouco. Puxe fio a fio até a execução e, infalivelmente, você chegará ao fim. Mas não tenha pressa, pois senão você poderá misturar o fio com os nós e embaraçar tudo.” São Padre Pio de Pietrelcina