Löydetty 13920 Tulokset: Meg

  • Ezután láttam, hogy megnyílt az égben a tanúságtétel sátrának temploma. (Jelenések könyve 15, 5)

  • A templom megtelt Isten dicsõségének és erejének füstjével, és senki sem léphetett be a templomba addig, amíg a hét angyal hét csapása be nem teljesedett. (Jelenések könyve 15, 8)

  • Az emberek kínlódtak a nagy hõségben, mégsem kaptak észbe, nem hódoltak elõtte, hanem káromolták az Isten nevét, akinek hatalma kiterjed e csapásokra. (Jelenések könyve 16, 9)

  • s káromolták az ég Istenét kínjuk és fekélyeik miatt, de tetteiket nem bánták meg. (Jelenések könyve 16, 11)

  • Villámlás, égzengés, mennydörgés és akkora földrengés támadt, olyan nagy, amilyen még nem volt, amióta ember él a földön. (Jelenések könyve 16, 18)

  • A nagyváros háromfelé vált, és a pogányok városai romba dõltek. Az Isten színe elõtt megemlékeztek a nagy Babilonról, és izzó haragja borának kelyhét nyújtották neki. (Jelenések könyve 16, 19)

  • Minden sziget eltûnt, és a hegyeket nem lehetett többé megtalálni. (Jelenések könyve 16, 20)

  • Akkor a hét csészét tartó hét angyal közül az egyik odalépett hozzám és hívott: "Gyere, megmutatom neked a nagy kéjnõ ítéletét, aki a nagy vizek fölött ül. (Jelenések könyve 17, 1)

  • Vele bujálkodtak a föld királyai, és a föld lakói megrészegültek kéje borától." (Jelenések könyve 17, 2)

  • Láttam, hogy az asszony megrészegedett a szenteknek és Jézus tanúinak vérétõl. A látomáson nagyon elámultam. (Jelenések könyve 17, 6)

  • Az angyal megkérdezte: "Miért csodálkozol? Megmagyarázom neked az asszony titkát, s a hétfejû és tízszarvú vadállatét is, amely hordozza. (Jelenések könyve 17, 7)

  • A vadállat, amelyet láttál, volt, de már nincs. Felbukkan a mélységbõl, de vesztébe rohan. A föld lakói, akiknek a neve nincs beírva a világ kezdetétõl fogva az élet könyvébe, csodálkozni fognak a vadállat láttára, amely volt, többé nincs, de ismét megjelenik. (Jelenések könyve 17, 8)


“Façamos o bem, enquanto temos tempo à nossa disposição. Assim, daremos glória ao nosso Pai celeste, santificaremos nós mesmos e daremos bom exemplo aos outros.” São Padre Pio de Pietrelcina