Löydetty 212 Tulokset: Salamon

  • Ez volt a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sammua, Sobab, Nátán, Salamon, (Sámuel II. könyve 5, 14)

  • Dávid Batsebát is vigasztalta. Elment hozzá és együtt hált vele. (Batseba) fogant és fiút szült. A Salamon nevet adta neki. Az Úr kedvét találta benne, (Sámuel II. könyve 12, 24)

  • Erre Nátán így szólt Batsebához, Salamon anyjához: "Bizonyára hallottad, hogy Adonija, Haggit fia király lett anélkül, hogy urunk, Dávid tudna róla. (Királyok I. könyve 1, 11)

  • Nos, hadd adjak neked tanácsot, hogyan mentheted meg az életedet és fiad, Salamon életét. (Királyok I. könyve 1, 12)

  • Fogd magad, menj be a királyhoz, s mondd neki: Uram és királyom, megesküdtél rá szolgálódnak: Fiad, Salamon lesz utánam a király, õ fog trónomra ülni. Miért lett hát mégis Adonija a király? (Királyok I. könyve 1, 13)

  • Így felelt neki: "Uram, megesküdtél az Úrra, a te Istenedre szolgálódnak: Fiad, Salamon lesz utánam a király, õ fog trónomra ülni. (Királyok I. könyve 1, 17)

  • még ma úgy lesz, amint megesküdtem neked az Úrra, Izrael Istenére: fiad, Salamon lesz utánam a király, õ ül helyettem a trónra." (Királyok I. könyve 1, 30)

  • Ott Cádok pap és Nátán próféta kenje föl Izrael királyává. Fúvassátok meg a harsonát és kiáltsátok: Éljen Salamon király! (Királyok I. könyve 1, 34)

  • Cádok pap magával vitte a sátorból az olajosszarut, és fölkente Salamont. Erre megfújták a kürtöt, és az egész nép zengte: "Éljen Salamon király!" (Királyok I. könyve 1, 39)

  • Salamon már el is foglalta a királyi széket, (Királyok I. könyve 1, 46)

  • a király szolgái pedig elmentek, és szerencsét kívántak urunknak, Dávid királynak, mondván: Tegye a te Istened Salamon nevét még dicsõségesebbé, mint a te nevedet, trónját pedig még fönségesebbé, mint a te trónodat! A király meghajolt fekvõhelyén. (Királyok I. könyve 1, 47)

  • Nyomban jelentették Salamonnak: "Lám, Adoniját olyan félelem fogta el Salamontól, hogy megragadta az oltár szarvát és azt mondta: Esküdjék meg nekem Salamon király, hogy kardját nem döfi szolgájába." (Királyok I. könyve 1, 51)


“Os talentos de que fala o Evangelho são os cinco sentidos, a inteligência e a vontade. Quem tem mais talentos, tem maior dever de usá-los para o bem dos outros.” São Padre Pio de Pietrelcina