Löydetty 585 Tulokset: föld

  • De a föld segített az asszonyon: megnyílt a mélye, és elnyelte a sárkány szájából kiáradó folyót. (Jelenések könyve 12, 16)

  • Az egyik feje mintha halálra lett volna sebezve, de halálos sebe meggyógyult. Az egész föld csodálta a vadállatot. (Jelenések könyve 13, 3)

  • A föld lakói, akiknek a neve a világ kezdetétõl nincs beírva a megölt Bárány életkönyvébe, mind leborulnak majd elõtte. (Jelenések könyve 13, 8)

  • A föld lakóit megtévesztette a csodajelekkel, amelyeket a vadállat elõtt véghezvihetett. Rávette a föld lakóit, hogy emeljenek szobrot a vadállatnak, amelyet a kard megsebzett, de felgyógyult. (Jelenések könyve 13, 14)

  • Aztán láttam, hogy egy másik angyal átrepül az égbolton. Nála volt az örök evangélium, hogy hirdesse a föld minden lakójának, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. (Jelenések könyve 14, 6)

  • Nagy szóval hirdette: "Féljétek az Istent és dicsõítsétek, mert eljött ítéletének órája! Boruljatok le az ég és a föld, a tenger és a vízforrások alkotója elõtt!" (Jelenések könyve 14, 7)

  • Egy harmadik angyal az oltárról lépett elõ, ennek a tûz fölött volt hatalma. Harsány hangon szólt annak, akinél az éles metszõkés volt: "Ereszd neki éles metszõkésedet, és szüreteld le a föld szõlõfürtjeit, mert beértek a szemek." (Jelenések könyve 14, 18)

  • Erre az angyal a földre vetette metszõkését, leszüretelte a föld szõlõjét, és bedobálta Isten haragjának hatalmas sajtójába. (Jelenések könyve 14, 19)

  • Vele bujálkodtak a föld királyai, és a föld lakói megrészegültek kéje borától." (Jelenések könyve 17, 2)

  • Homlokára egy titokzatos név volt írva: "A nagy Babilon, a föld utálatra méltó kicsapongóinak anyja." (Jelenések könyve 17, 5)

  • A vadállat, amelyet láttál, volt, de már nincs. Felbukkan a mélységbõl, de vesztébe rohan. A föld lakói, akiknek a neve nincs beírva a világ kezdetétõl fogva az élet könyvébe, csodálkozni fognak a vadállat láttára, amely volt, többé nincs, de ismét megjelenik. (Jelenések könyve 17, 8)

  • Az asszony, akit láttál, az a nagy város, amely a föld királyain uralkodik." (Jelenések könyve 17, 18)


“Feliz a alma que atinge o nível de perfeição que Deus deseja!” São Padre Pio de Pietrelcina