1. Saját palotáját Salamon tizenhárom évig építette, míg egészen be nem fejezte palotáját.

2. A Libanoni erdei palotát 100 könyök hosszúra, 50 könyök szélesre, 30 könyök magasra, s négy cédrusfa oszlopsorra építette, az oszlopokra pedig cédrusfa oszlopfõket helyezett.

3. Az oszlopokon nyugvó övgerendák fölött cédrusfával fedték be (a palotát).

4. A gerendázatot három helyen támasztották alá összesen negyvenöt oszloppal, minden sorban tizenöttel; háromszor sorakoztak szemközt egymással.

5. Az ajtók és ablakok mind négyszögletesre készültek, fakerettel, s a nyílások szembe néztek egymással, háromszor.

6. Aztán oszlopcsarnokot is emelt, 50 könyök hosszút, 30 könyök szélest... elõtte elõcsarnokkal.

7. Végül fölépítette a tróntermet, ahol igazságot szolgáltatott, tehát az ítélkezés színhelyét. Cédrusfa burkolattal borította a padlótól egészen a gerendákig.

8. A saját palotája, ahol lakott, a másik udvarban, a csarnoktól befelé, hasonló módon épült. Ugyanígy épített egy palotát, a csarnokhoz hasonló módon, a fáraó lányának is, akit elvett Salamon.

9. Ezeket mind méretre kifaragott, kívül és belül befûrészelt, pompás kövekbõl építette, az alaptól egészen a fa tetõszerkezetéig.

10. Alapul súlyos kövek szolgáltak, hatalmas kövek, 10 könyöknyi tömbök és 8 könyöknyi tömbök.

11. Rájuk méretre faragott, súlyos kövek kerültek, majd cédrusgerendák.

12. A nagy elõudvart három sor faragott kõ és egy sor cédrusgerenda vette körül, éppen úgy, mind az Úr templomának belsõ elõudvarát és a palota elõudvarát.

13. Salamon király elküldött és elhozatta a tíruszi Hirámot,

14. aki egy Naftali törzsébõl való özvegyasszonynak volt a fia. Az apja tíruszi ember volt, bronzmûves. Megvolt benne a készség, hozzáértés és ügyesség bármiféle bronzmûves munkához. Eljött hát Salamon királyhoz, és mindenféle munkát elvégzett neki.

15. Két bronzoszlopot öntött: az egyik oszlop 18 könyök magas volt, s egy 12 könyök hosszú zsinór érte körül. Ugyanilyen volt a másik oszlop is.

16. Két oszlopfõt is csinált bronzból öntve, az oszlopok tetejére. Az egyik oszlopfõ magassága 5 könyököt tett ki, s ugyanígy 5 könyököt tett ki a másik oszlopfõ magassága is.

17. Fent az oszlopok fölé az oszlopfõkre csinált két hálót, láncszerûen összefûzött zsinórokból kötve, egy hálót az egyik oszlopfõre, és egy hálót a másik oszlopfõre.

18. Aztán gránátalmafákat is csinált, mégpedig mindegyik háló köré két sort,

19. Fent az oszlopokon az oszlopfõknek lótusz formájuk volt. összesen négyszázat;

20. a háló fölött az oszloppárnára tették fel õket; kétszáz gránátalmát az egyik oszlopfõ köré is.

21. Az oszlopokat a templom elõcsarnokánál állította fel. Az egyik oszlopot jobbra állította, és Jachinnak nevezte el. A másik oszlopot balra állította, és Boásznak nevezte el.

22. Fent az oszlopokon volt egy lótuszvirág. Így készültek el az oszlopok.

23. Aztán öntött egy medencét is, 10 könyököt tett ki az egyik peremétõl a másikig, kerek volt, a magassága 5 könyök, és egy 30 könyöknyi zsinór érte körül.

24. A perem alatt tök formájú díszítés övezte; a két sor tök alakú díszítés 30 könyök hosszúságban futott körül a medencén, és azzal együtt öntve készült.

25. (A medence maga) tizenkét ökrön állt, három északra nézett, három nyugatra, három délre és három keletre. Rajtuk nyugodott a medence - a hátsó részük befelé állt.

26. Egytenyérnyi volt a vastagsága, a pereme meg a serleg pereméhez hasonlított, olyan volt, mint a lótuszvirág. 2000 bat fért bele.

27. Üstlábakat is csinált, bronzból - szám szerint tízet. Mindegyik üstláb 4 könyök hosszú, 4 könyök széles, és 3 könyök magas volt.

28. Az üstlábak így készültek: volt egy keretük, és a keretnek oldala.

29. A keret oldalát oroszlánok, ökrök és kerubok díszítették. A keret fölött volt egy párkány, az oroszlánok és ökrök alatt meg egy szegély... mintára.

30. Mindegyik üstlábnak volt négy bronzkereke és egy tengelye, szintén bronzból. A négy sarkán, az üst alatt négy támasz volt; a támaszokat... öntötték.

31. A tartó a párkányon belül helyezkedett el, kerek volt, mint valami henger, fölfelé egykönyöknyire nyúlt fel, s összesen másfél könyöknyit tett ki. A tartókon is metszetek voltak. A párkányok nem kerek alakúak voltak, hanem négyszögletesek.

32. A négy kereket a perem alatt helyezték el. A kerekek tengelyeit az üstlábhoz erõsítették. Mindegyik kerék másfél könyök magas volt.

33. A kerekek úgy készültek, mint a kocsikerekek, tengelyüket, abroncsukat, küllõjüket, kerékagyukat mind öntötték.

34. Az üstlábak négy sarkán a négy támaszt egyszerre öntötték az üstlábbal.

35. Fönt, az üstláb fölött volt egy tartó, fél könyök magasan, körbe hajlítva. Az üstlábon fönt még egy másik tartó is volt csapokkal, amelyek az üstöt tartották; a csapok és a peremek egy egészet alkottak vele.

36. Az oldalára kerubokat, oroszlánokat és pálmákat véstek... s körbe füzéreket.

37. Ilyen módon tíz üstlábat csináltak, mindet ugyanúgy öntve, s ugyanolyan méretre.

38. Erre tíz bronzüstöt tettek. Mindegyik üst 40 bat ûrtartalmú volt, s mindegyik üst mérete 4 könyöknyit tett ki. A tíz üstláb mindegyikéhez tartozott egy üst.

39. Az üstlábak közül ötöt a templom déli oldalára állított, ötöt pedig az északi oldalra. A (bronz) medencét a templom déli oldalán állította fel, mégpedig délkelet felé.

40. Ezenkívül Hirám még hamutartályokat, lapátokat és hintõket is csinált. Így Hirám minden munkát elvégzett, amire Salamon királytól az Úr temploma számára megbízást kapott.

41. (Megcsinálta) a két oszlopot, az oszlopokon fönt a két gömb alakú oszlopfõt, a két hálót; beborítani velük az oszlopokon nyugvó oszlopfõk párnáit,

42. a négyszáz gránátalmát a két hálóra - két sor gránátalmát mindegyik hálóra;

43. aztán a tíz üstlábat, és a tíz üstöt az üstlábakra;

44. majd a medencét és a tizenkét ökröt a medence alá;

45. végül a serpenyõket, lapátokat és hintõket. Ezek a fölszerelések, amelyeket Hirám Salamon királynak az Úr temploma számára készített, mind fényezett bronzból valók voltak.

46. A Jordán vidékén öntötte õket (a király), agyagmintákban, Szukkot és Cartan között.

47. Töméntelen mennyisége miatt a bronz súlyát nem állapították meg.

48. Salamon mindent felállított az Úr templomában, amit csak készített: az aranyoltárt, az aranyasztalt, amire a kenyeret tették, a színarany mécstartókat,

49. ötöt a jobb, ötöt a bal oldalra a hátulsó része elé, aztán hozzá az aranyvirágokat, mécseket és koppantókat,

50. továbbá a színarany üstöket, késeket, hintõket, tálakat és serpenyõket; a belsõ tér, vagyis a szentek szentje és a fõ térség arany ajtósarkait.

51. Amikor minden munka befejezõdött, amit Salamon király az Úr temploma számára végeztetett, Salamon atyjának, Dávidnak fogadalmi ajándékait is oda vitette. Az ezüstöt és az aranyat, valamint a fölszerelési tárgyakat az Úr templomának kincstárában helyezte el.





“Como Jesus, preparemo-nos a duas ascensões: uma ao Calvário e outra ao Céu. A ascensão ao Calvário, se não for alegre, deve ao menos ser resignada!” São Padre Pio de Pietrelcina