Korintusiaknak írt I. levél, 8

1. A bálványoknak feláldozott húsra vonatkozólag tudjuk, hogy mindnyájan megfelelõ ismerettel rendelkezünk. A tudás azonban felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít.

2. Aki tetszeleg tudásában, még nem értette meg, mi a helyes ismeret.

3. Aki azonban szereti az Istent, azt az Isten is a magáénak tudja.

4. Ami tehát a bálványáldozatok fogyasztását illeti, tudjuk, hogy bálvány nincs a világon, Isten meg csak egy van.

5. Igaz, beszélnek istenekrõl, az égen és földön, mivel sok istenük és uruk van,

6. nekünk mégis egy az Istenünk: az Atya, akitõl minden származik, s akiért mi is vagyunk, egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk.

7. De nincs mindenkiben tudás. Némelyek ugyanis a bálványokhoz vannak szokva, s még most is úgy fogyasztják a húst, mint áldozati eledelt, és mivel lelkiismeretük téves, beszennyezõdik.

8. Az étel ugyanis nem tesz kedvesebbé Isten elõtt. Ha nem eszünk, azzal nem veszítünk, de ha eszünk, azzal sem nyerünk.

9. Arra azonban ügyeljetek, hogy szabadságotokkal az aggályosokat meg ne botránkoztassátok.

10. Ha tehát valaki a bálványtemplom asztalánál látja azt, akiben megvan a tudás, mivel lelkiismerete téves, nemde felbátorodik arra, hogy bálványhúst egyék?

11. Így tudásoddal tönkreteszed aggályos testvéredet, akiért Krisztus meghalt.

12. Ezért ha testvéred ellen vétkezel, mert megsérted aggályos lelkiismeretét, Krisztus ellen vétkezel.

13. Tehát ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább soha nem eszem húst, csak hogy testvéremet meg ne botránkoztassam.