1. Dávid ezután így beszélt az összes egybegyûltekhez: "A fiam, Salamon, az egyetlen, akit az Úr kiválasztott, még fiatal és gyenge. A vállalkozás azonban nagy, mert ez a palota nem embereknek készül, hanem az Úrnak.

2. Én minden erõmet latba vetve szereztem az Úr háza számára aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, bronzot a bronz-, vasat a vas-, fát a fa- (részekhez), ónix köveket, betétköveket, színes és tarka köveket, mindenféle drágakövet és alabástromot nagy mennyiségben.

3. De most, ami arany és ezüst még a birtokomban van, azt az Istenem háza iránt való szeretetbõl hozzáteszem ahhoz, amit elõkészítettem a szent templom számára:

4. 3000 talentum ofiri aranyat, 7000 talentum tiszta ezüstöt az épület falainak beborítására,

5. arany- és ezüstedényekre és mindenféle mûvészi munkára. Ki kötelezi el még magát közületek, hogy bármilyen aranyat, ezüstöt vagy mesterek keze által készített ékszert felajánljon az Úrnak?"

6. Ekkor a családfõk, Izrael törzseinek fõnökei, az ezres és százas csoportok fejei és a királyi munkák vezetõi önként kötelezték magukat,

7. hogy az Úr házának építésére összeadnak 5000 talentum aranyat, 10000 dareikoszt, 10000 talentum ezüstöt, 18000 talentum bronzot, 100000 talentum vasat.

8. Akinek drágakövei voltak, az Úr házának kincstárába adta, a gersomita Jachiel kezébe.

9. Az önkéntes felajánlás örömmel töltötte el a népet, mivel õszinte szívvel adták az Úrnak. Dávid király is nagy örömet érzett.

10. Dávid akkor az egész gyülekezet színe elõtt dicsõítette Istent. Dávid így imádkozott: "Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, a mi Atyánk öröktõl örökre!

11. Uram, tied a nagyság, a hatalom, a fönség, a szilárdság és a dicsõség. Hiszen minden a tied a mennyben és a földön. Uram, tied a királyi hatalom, s te uralkodsz mindenek felett.

12. Gazdagság és dicsõség jár elõtted, mindennek te vagy az Ura, mivel a kezedben van az erõ és a hatalom. A te kezed mindent naggyá és erõssé tehet.

13. Most tehát Istenünk, dicsõítünk téged, s magasztaljuk fönséges neved.

14. Hiszen mi vagyok én, és mi az én népem, hogy megfelelõ adományt adhatnánk neked? Minden tõled jön, s azt is a te kezedbõl kaptuk, amit felajánlottunk neked.

15. Hiszen csak idegenek és jövevények vagyunk elõtted, mint amilyenek atyáink is voltak. Napjaink elfogynak a földön, mint az árnyék, és nincs miben reménykednünk.

16. Urunk, Istenünk, amit felhalmoztunk, hogy nevednek házat építsünk, mind a te kezedbõl származik, és a te tulajdonod.

17. Tudom, Istenem, hogy megvizsgálod a szívet, és hogy az egyeneslelkûség tetszik neked. Azért mindezt õszinte szívvel ajánlottam fel neked. Most pedig örömmel tekintek népedre, amely itt összegyûlt, hogy neked szentelje adományait,

18. Urunk és Istenünk, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, s a mi Atyánk. Õrizd meg örökre bennük ezt a lelkületet, és a szívüket irányítsd magad felé.

19. A fiamnak, Salamonnak meg adj osztatlan szívet, hogy megtartsa parancsodat, törvényeidet és utasításaidat, s hogy életté váltsa õket, s megépítse azt a palotát, amelyet elõkészítettem."

20. Azután Dávid így szólt az egész gyülekezethez: "Dicsõítsétek az Urat, a ti Isteneteket!" Erre az egész közösség magasztalta az Urat, atyáik Istenét. Arcra borultak és hódoltak az Úr elõtt és a király elõtt.

21. Izrael fiai véresáldozatokat hoztak az Úrnak, és másnap égõáldozatot mutattak be: ezer szarvasmarhát, ezer kost, ezer bárányt, megfelelõ italáldozatot és egyéb áldozatot Izraelért.

22. Ezen a napon nagy vígsággal ettek és ittak az Úr elõtt, és Salamont, Dávid fiát második királlyá tették. Az Úr nevében fölkenték uralkodónak, Cádokot meg fõpapnak.

23. Salamon - mint király - elfoglalta az Úr trónját, hogy atyja, Dávid helyett uralkodjék. Tetszésre talált, és egész Izrael engedelmeskedett neki.

24. Minden elöljáró, minden katona és Dávid király minden fia alávetette magát neki.

25. Az Úr naggyá tette Salamont egész Izrael elõtt, s olyan királyi pompát adott neki, amilyen elõtte Izrael egyetlen királyának sem volt.

26. Dávid, Izáj fia egész Izrael királya volt.

27. Izrael fölötti uralma negyven évig tartott. Hebronban hét évig uralkodott, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig volt király.

28. Megbékélt öregségben halt meg, elégedetten életével, gazdagságával és hírnevével. Utána a fia, Salamon uralkodott mint király.

29. Dávid király története egyébként kezdettõl végig meg van írva Sámuelnek, a látóembernek a könyvében:

30. egész uralkodása, hõstettei, mindaz az áldás és csapás, amely érte Izraelt és a föld minden országát.





“Subamos sem nos cansarmos, sob a celeste vista do Salvador. Distanciemo-nos das afeições terrenas. Despojemo-nos do homem velho e vistamo-nos do homem novo. Aspiremos à felicidade que nos está reservada.” São Padre Pio de Pietrelcina