1. Csalóka remények után fut a balga, hiszen csak balgákat izgatnak az álmok.

2. Mint aki árnyék után kapkod és szelet kerget, olyan az is, aki álmaira épít.

3. Rokonságban van a tükör és az álom: az arcnak képmása áll szemben az arccal.

4. Lehet tisztát várni a tisztátalantól, vagy igazságot várni a hazugságtól?

5. A jóslások, jövendõmondások, álmok mit sem érnek, nem egyebek a vajúdó asszony képzelgéseinél.

6. Ha nem az Úr küldi õket követségbe, ne törõdjél velük.

7. Sokakat vezettek tévútra az álmok, úgyhogy botladoztak az életük útján.

8. Csalhatatlan módon teljesül a törvény, teljes a bölcsesség megbízható szájból.

9. Aki sokat utazott, annak gazdag a tudása, a tapasztalt férfi értelmesen beszél.

10. Keveset tud, aki semmit sem tapasztalt, de aki sokat járt-kelt, nagy tudást szerzett.

11. Amíg úton voltam, igen sokat láttam, többet, mint amennyit el tudnék mondani.

12. Sokszor forogtam halálos veszélyben, de megmenekültem ilyenféle módon:

13. Azoknak a lelke, kik félik az Urat, életben marad, mert biztos reménységük van a megmentõjükben.

14. Aki az Urat féli, nem veszti el reményét, nem reszket, mert Isten a reménysége.

15. Boldog annak lelke, aki istenfélõ. Ki a támasza, kire hagyatkozik?

16. Azokon van az Úrnak szeme, akik õt szeretik, erõs pajzsuk nekik, s hatalmas támaszuk. Hajlék a puszta szele, árnyék a dél hõsége ellen, megóv a botlástól, s fölsegíti azt, aki elesett.

17. Öröm a szívnek, fényesség a szemnek, egészséget, életet és áldást ad.

18. Jogtalan vagyonból csúf dolog áldozni, az istentelen adománya nem talál tetszésre.

19. A bûnös ajándéka nem tetszik a Magasságbelinek, hiába a sok áldozat, nem nézi el bûnét.

20. Mint aki fiút áldoz az apja szeme láttára, olyan az, aki szegénynek vagyonából áldoz.

21. Szûkös kis kenyéren élnek a szegények, aki megtagadja tõlük, az vérszopó.

22. Aki elveszi kenyerét, gyilkosa társának, vért ont, aki elvonja munkástól a bérét.

23. Ha az egyik épít, s a másik lebontja, a fáradtságon kívül mi hasznuk van belõle?

24. Ha egyik könyörög, a másik átkot szór, melyiknek a szavát hallgassa meg az Úr?

25. Aki hullához ér, azután megmosdik, ha újra hozzáér, hiába mosdott meg.

26. Ilyen az az ember, aki böjtöl bûneiért, de azután megint ugyanazt mûveli. Vajon ki hallgatja meg az imádságát, és mi haszna lesz az önsanyargatásból?





“No tumulto das paixões terrenas e das adversidades, surge a grande esperança da misericórdia inexorável de Deus. Corramos confiantes ao tribunal da penitência onde Ele, com ansiedade paterna, espera-nos a todo instante.” São Padre Pio de Pietrelcina