1. Király az Úr! Ujjongjon a föld, ünnepeljen a sok sziget!

2. Felhõ és homály van körülötte, trónjának támasza jog és igazság.

3. Elõtte tûz lobog, s megemészti ellenségeit körös-körül.

4. Villámai megvilágítják a földkerekséget, a föld látja és megremeg.

5. A hegyek szétfolynak, mint a viasz, a világ urának tekintete elõtt.

6. Az egek hirdetik igazságosságát, a népek szemlélik fölségét.

7. Szégyent vallanak, kik képek elõtt hajtanak térdet, akik bálványokkal dicsekszenek: az istenek mind térdre hullnak elõtte.

8. Sion hallja és vigad, Júda leányai ujjonganak, ünneplik, Uram, ítéleteidet.

9. Mert te vagy, Uram, a legfõbb a földön, messze fönségesebb minden istennél.

10. Az Úr szereti, akik gyûlölik a rosszat, õrzi azok lelkét, akik hûségesek hozzá, s megmenti õket a gonoszok kezétõl.

11. Világosság ragyog fel az igaznak, az ártatlan szívet öröm tölti el.

12. Örüljetek hát, igazak, az Úrban, és áldjátok szentséges nevét!





“A pessoa que nunca medita é como alguém que nunca se olha no espelho e, assim, não se cuida e sai desarrumada. A pessoa que medita e dirige seus pensamentos a Deus, que é o espelho de sua alma, procura conhecer seus defeitos, tenta corrigi-los, modera seus impulsos e põe em ordem sua consciência.” São Padre Pio de Pietrelcina