1. Az Úr szózatot intézett hozzám:

2. Emberfia, fordítsd arcodat dél felé, beszélj déli irányban, jövendölj a Negeb vidékének erdeje ellen!

3. Mondd a Negeb erdejének: Halld az Úr szavát! Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézd, tüzet gyújtok benned, s az megemészt minden zöldellõ és minden száraz fát. Az emésztõ tüzet nem lehet megfékezni, úgyhogy minden képmás elég benne déltõl északig.

4. Minden ember meglátja majd, hogy én, az Úr gyújtottam meg, és nem lehet eloltani.

5. Erre azt mondtam: Jaj, Uram, Istenem, azt mondják rólam: "Ez mindig rejtélyeket mond nekünk."

6. Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

7. Emberfia, fordítsd arcodat Jeruzsálem ellen, beszélj a szentély ellen, és jövendölj Izrael földje ellen!

8. Így beszélj Izrael földjéhez: Ezt mondja az Úr: Nézd, ellened fordulok, kirántom hüvelyébõl kardomat, és elpusztítom benned az igazat és a bûnöst.

9. Mivel igazat és bûnöst egyaránt el akarok benned pusztítani, azért minden ember ellen kijön hüvelyébõl kardom, déltõl északig.

10. S minden ember megtudja, hogy én, az Úr rántottam ki a kardot hüvelyébõl, úgyhogy többé nem tér oda vissza.

11. Te meg, emberfia, sóhajts megtört szívvel! Sóhajts keserûséggel telve a szemük láttára!

12. Ha megkérdezik tõled: "Miért sóhajtozol?" - akkor ezt feleld: "Egy hír miatt, amely ha ideér, minden szív elalél, minden kéz elerõtlenedik, minden lélek elcsügged, s minden térd szétfolyik, mint a víz. Igen, ez mind elérkezik és valóra válik - mondja az Úr, az Isten."

13. Az Úr szózatot intézett hozzám:

14. Emberfia, jövendölj! Így beszélj: Ezt mondja az Úr. Mondd: A kard, a kard ki van élesítve és meg van fenve.

15. A nagy öldöklésre van kiélesítve, hogy villogjon, azért...

16. Azért adták oda kifényesíteni, hogy megragadják. Jól kifényesítették és megfenték a kardot, hogy az öldöklõ kezébe adják.

17. Kiálts és jajgass, emberfia, mert népemnek van szánva, Izrael fõembereinek: kardélre kerülnek, népemmel együtt. Üss a combodra,

18. mert a próbatétel közel van, és a semmibe vett jogar nem lesz többé - mondja az Úr, az Isten.

19. Te meg, emberfia, jövendölj, és csapd össze a kezed! Kétszer akkora legyen a kard, legyen háromszor nagyobb az öldöklés kardja, az öldöklés nagy kardja, amely körös-körül rémületet kelt.

20. Remegtesse meg a szívet és szedjen tömérdek áldozatot! Minden kapuba kardot tettem, hogy villámokat szórjon és éles legyen az öldöklésre.

21. Hátra, jobbra, balra, elõre.

22. Mert én is összecsapom a kezemet és kitöltöm haragomat. Én, az Úr mondtam ezt.

23. Az Úr szózatot intézett hozzám:

24. Te meg, emberfia, jelölj ki két utat, hogy eljöjjön rajtuk Babilon királyának kardja. Mindkettõ ugyanabból az országból induljon ki. Készíts útjelzõt a városba vezetõ út elejére.

25. Jelöld meg a kardnak az utat Ammon fiainak Rabbatja felé és Júda felé, Jeruzsálem vára ellen.

26. Babilon királya megáll az elágazásnál, a két út elején, hogy jóslatot kérjen: rázza a nyilakat, megkérdezi a teráfokat, szemügyre veszi a májat.

27. Jobbjában a sors Jeruzsálemre esett, hogy állítson fel faltörõ kosokat, nyissa meg a száját, adjon parancsot az öldöklésre, törjön ki csatakiáltásban, állítson faltörõ kosokat a kapuk ellen, hányjon sáncot, s építsen falat.

28. Az õ szemükben ez csak hamis jövendölés - hiszen szent esküik vannak -, de õ emlékezteti õket bûnükre, és elfogja õket.

29. Azért ezt mondja az Úr, az Isten. Mivel felidéztétek bûneiteket, minden tettetekben kinyilvánítottátok vétkeiteket, ezek ellenetek tanúskodnak, azért kézre kerültök.

30. Neked meg, Izraelnek méltatlan és gonosz fejedelme, akinek elérkezik a napja az utolsó bûntett idején,

31. ezt mondja az Úr, az Isten: Vedd le fejedrõl a pántot, tedd le koronádat! Ami van, az nem marad meg. Ami alacsony, az fölemelkedik, ami magas, az alacsonnyá lesz.

32. Rommá, rommá, rommá teszem, és nem is lesz többé, amíg csak el nem jön az, akit megillet az ítélet, és át nem adom neki.

33. Te meg, emberfia, jövendölj: Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Beszélj Ammon fiai ellen és gyalázkodásuk ellen: A kard, a kard ki van vonva, hogy öldököljön, ki van fenve, hogy pusztítson és villogjon,

34. hogy míg hamis látomásaid lesznek és hazugságokat jövendölnek neked, addig az a gonosz istentelenek nyakára kerüljön, akiknek elérkezik napjuk utolsó gonosz tettük elkövetésével.

35. Térj vissza hüvelyedbe! Ez az a hely, ahol teremtettél, ez születésed helye, itt ítélkezem fölötted.

36. Rád zúdítom haragomat, felszítom ellened indulatomat, vad emberek kezébe adlak, akik mesterei a pusztításnak.

37. Tûz martaléka leszel, véred kiomlik az országban, emléked elenyészik - én, az Úr mondtam ezt.





“O sábio elogia a mulher forte dizendo: os seu dedos manejaram o fuso. A roca é o alvo dos seus desejos. Fie, portanto, cada dia um pouco. Puxe fio a fio até a execução e, infalivelmente, você chegará ao fim. Mas não tenha pressa, pois senão você poderá misturar o fio com os nós e embaraçar tudo.” São Padre Pio de Pietrelcina