1. Harmadnap menyegzõt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt.

2. Jézust is meghívták a menyegzõre, tanítványaival együtt.

3. Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: "Nincs több boruk."

4. Jézus azt felelte: "Asszony, a te gondod az én gondom. De még nem jött el az én órám."

5. Erre anyja szólt a szolgáknak: "Tegyetek meg mindent, amit csak mond!"

6. Volt ott hat kõkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérõs.

7. Jézus szólt nekik: "Töltsétek meg a korsókat vízzel!" Meg is töltötték azokat színültig.

8. Ekkor azt mondta nekik: "Most merítsetek belõle, és vigyétek oda a násznagynak." Odavitték.

9. Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való - a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták -, hívatta a násznagy a võlegényt,

10. s szemére vetette: "Elõször mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort."

11. Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsõségét, s tanítványai hittek benne.

12. Aztán lement anyjával, testvéreivel és tanítványaival Kafarnaumba, de csak néhány napig maradtak ott.

13. A zsidók húsvétjának közeledtével Jézus fölment Jeruzsálembe.

14. A templomban kalmárokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott telepedtek le.

15. Kötélbõl ostort font, és mind kiûzte õket a templomból, juhaikkal és ökreikkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, asztalaikat felforgatta,

16. a galambárusoknak meg azt mondta: "Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!"

17. Tanítványainak eszükbe jutott az Írás szava: "Emészt a házadért való buzgalom."

18. A zsidók azonban szót emeltek, ezekkel a szavakkal fordultak hozzá: "Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezt mered tenni?"

19. Jézus azt válaszolta: "Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem."

20. A zsidók ellene vetették: "Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, s te három nap alatt újjáépítenéd?"

21. De õ saját teste templomáról beszélt.

22. Amikor föltámadt a halálból, tanítványai visszaemlékeztek ezekre a szavakra, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.

23. Akkor, amikor húsvét ünnepe alkalmával Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, sokan hittek benne, mert látták a csodákat,

24. amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat,

25. s nem szorult rá, hogy bárki is felvilágosítsa az emberrõl. Tudta, mi lakik az emberben.





“A divina bondade não só não rejeita as almas arrependidas, como também vai em busca das almas teimosas”. São Padre Pio de Pietrelcina