Jób könyve, 12

15. A víz beivódik, hogyha elrekeszti, ha szabadon hagyja, szétárad a földön.

Versets liés à Jób könyve, 12:

A Job 12 egy olyan fejezet, amelyben Job reagál Zofarra, az egyik barátra, aki meglátogatja őt, és megpróbálja vigasztalni őt szenvedései közepette. Munka megcáfolja Zofar álláspontját, kijelentve, hogy a bölcsesség nem kizárólagos a barátok számára, hanem Istennek is az is szenved. Beszél Isten szuverenitásáról és az emberi élet áthaladó természetéről. Az alábbiakban öt vers található a Job 12 -ben szereplő témákkal kapcsolatban:

Zsoltárok 147:5 - "Nagy a mi Urunk és óriási, mindenekelőtt az istenek." Ez a vers kiemeli Isten szuverenitását, a Job 12 ismétlődő témáját.

Jakab 1:5- "De ha valamelyikőtöknek nincs bölcsessége, kérje meg Istennek, aki minden liberálisan és nem cenzúrát ad, és neki adják." A 12. munka arról szól, hogy Isten bölcsessége van azoknak, akik szenvednek, és ez a vers Jamesben megerősíti ezt az ötletet.

Zsoltár 90:10 - "Évek napjai hetven év, és ha néhányuk robusztusságuk miatt nyolcvan évre érkezik, büszkeségük fáradt és unalmas, mert hamarosan vág és repülünk." Mint munka, ez a vers kiemeli az emberi élet rövidségét.

Ézsaiás 40:28 - "Nem tudod, nem hallod, hogy az örök isten, az Úr, a Föld végének alkotója sem fáradt, sem fáradtság? Ez a vers megerősíti Isten szuverenitását és végtelenségét, a Job 12 -ben jelen lévő témákat.

Példabeszédek 3:5-6- "Bízzon minden szíved urajába, és ne keverje fel a saját megértését. Felismeri őt minden módján, és kiegyenlíti az utat." Ez a vers kiemeli az Istenbe vetett bizalom fontosságát, a Job 12 témáját.