1. Aztán még hozzáfûzte: "Bizony mondom nektek, hogy a jelenlevõk közül lesznek, akik nem halnak meg, míg meg nem látják Isten hatalomban eljövõ országát."

2. Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott elõttük.

3. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni.

4. Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal.

5. Péter így szólt Jézushoz: "Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek."

6. Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.

7. Ekkor felhõ ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetõdött. A felhõbõl szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, õt hallgassátok!"

8. Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust.

9. A hegyrõl lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból.

10. A parancsot megtartották, de maguk közt megvitatták, hogy mit jelenthet: A halálból feltámad.

11. Azután megkérdezték tõle: "Miért mondják az írástudók, hogy elõbb el kell jönnie Illésnek?"

12. Ezt válaszolta: "Igen, elõbb eljön Illés, és mindent helyreállít. De az is meg van írva az Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben lesz része.

13. Azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük szerint bántak vele, ahogy elõre megírták róla."

14. Amikor visszatért a tanítványokhoz, látta, hogy nagy népsokaság tolong körülöttük. Írástudók vitatkoztak velük.

15. Mihelyt az emberek észrevették, elcsodálkoztak, majd eléje siettek és üdvözölték.

16. Megkérdezte tõlük: "Mirõl vitatkoztok velük?"

17. Valaki megszólalt a tömegbõl: "Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg.

18. Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy ûzzék ki, de nem tudták."

19. "Ó, te hitetlen nemzedék - válaszolta -, meddig maradjak még körödben? Meddig tûrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!"

20. Odavitték. Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett.

21. "Mióta szenved a bajban?" - kérdezte apját. "Kicsi kora óta - válaszolta. -

22. Sokszor tûzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk."

23. Jézus így felelt: "Ha valamit tehetsz?... Minden lehetséges annak, aki hisz."

24. A fiú apja erre felkiáltott: "Hiszek! Segíts hitetlenségemen!"

25. Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyûlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: "Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belõle, és ne térj többé vissza belé!"

26. Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belõle. A fiú olyan lett, mintha halott volna. Sokan úgy vélték, hogy meghalt.

27. Jézus azonban megfogta a kezét, felsegítette, s a gyermek talpra állt.

28. Amikor bement a házba, tanítványai külön megkérdezték: "Mi miért nem tudtuk kiûzni?"

29. "Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására" - felelte.

30. Útjukat folytatva átvándoroltak Galileán. De nem akarta, hogy valaki tudjon róla,

31. mert a tanítványait akarta tanítani. Megmondta nekik, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de azután hogy megölik, harmadnapra feltámad.

32. Nemigen értették ugyan a szavait, de nem merték kérdezgetni.

33. Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, megkérdezte tõlük: "Mirõl beszélgettetek az úton?"

34. Hallgattak, mert egymás közt arról tanakodtak az úton, hogy ki nagyobb közülük.

35. Leült, odahívta a tizenkettõt, s így szólt: "Ha valaki elsõ akar lenni, legyen a legutolsó, mindenkinek a szolgája."

36. Aztán odahívott egy gyereket, közéjük állította, majd ölébe vette, s folytatta:

37. "Aki befogad egy ilyen gyereket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem."

38. Ekkor János szólalt meg: "Mester, láttunk valakit, aki ördögöt ûzött a nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem tartozik közénk."

39. Jézus így válaszolt: "Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni.

40. Aki nincs ellenünk, az velünk van.

41. Ha csak egy pohár vizet ad is nektek valaki inni azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony mondom nektek, megkapja érte a jutalmat.

42. Ha viszont valaki megbotránkoztat egyet is e kicsik közül, akik hisznek, jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék.

43. Ha kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutni, az olthatatlan tûzre.

44.

45. Ha lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tûzére kerülni.

46.

47. Ha szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni,

48. ahol a férgük nem pusztul el, és a tüzük nem alszik ki.

49. Mindenkit tûzzel sóznak majd meg.

50. A só jó. De ha a só elveszti ízét, mivel ízesítik meg? Legyen bennetek só, és éljetek békében egymással."





“A pessoa que nunca medita é como alguém que nunca se olha no espelho e, assim, não se cuida e sai desarrumada. A pessoa que medita e dirige seus pensamentos a Deus, que é o espelho de sua alma, procura conhecer seus defeitos, tenta corrigi-los, modera seus impulsos e põe em ordem sua consciência.” São Padre Pio de Pietrelcina