Sirák fia könyve, 23

1. Uram, Atyám és életemnek Ura, ne szolgáltass ki kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogy miattuk elbukjam.

2. Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítõ botját a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne maradjanak bûneim büntetlen?

3. Hogy ne gyarapodjék hebehurgyaságom, és a bûneim ne szaporodjanak. Hogy le ne roskadjak elleneim elõtt, és az ellenségem ne diadalmaskodjon rajtam.

4. Uram, Atyám, és életemnek Istene, ne verj meg engem nagyravágyó szemmel,

5. és a mohóságot tartsd távol tõlem.

6. Érzéki, testi vágy ne fogjon el, ne hagyd, hogy zsákmányul ejtsen a buja szenvedély.

7. Fiaim, halljatok a száj fegyelmérõl, aki ezt megtartja, nem esik csapdába.

8. Ajkával a bûnös bajba keveredik, elbukik a gõgös és a gyalázkodó.

9. Ne szoktasd a szád az esküdözéshez, ne szokj rá, hogy a Szent nevét emlegesd.

10. Mert amint a vallatóra fogott szolgát szíjból font korbáccsal kékre-zöldre verik, úgy az sem ment a bûntõl, aki örökké esküszik és visszaél a Szentnek nevével.

11. Aki sokszor esküszik, bûnt halmoz fejére, s a büntetõ bot nem hagyja el házát. Ha hibázik, rajta a bûn büntetése, ha rá sem hederít, kétszeres a bûne. Ha hamisan esküszik, nem lehet igaz, és sok próbatételben lesz része házának.

12. Van olyan beszéd, amely halált érdemelne - ne forduljon elõ Jákobnak házában! Mert a jámboroktól távol áll az ilyen, õk nem hemperegnek a bûn fertõjében.

13. Ne szoktasd a szádat zabolátlan szóra, mert könnyen átsiklasz a bûnös beszédre.

14. Az apádra gondolj és szülõ anyádra, amikor a nagyok társaságában ülsz. Elõttük magadról ne feledkezzél meg, nehogy szokásaid zavarba hozzanak, s azt ne kelljen kívánnod: bár ne születtél volna, vagy átkoznod kelljen születésed napját.

15. Azon, aki megszokta a hitvány beszédet, élete végéig nem fog a nevelés.

16. Két embercsoport bûnt bûnre halmoz, s a harmadik hívja ki a haragot.

17. A szenvedélyes vágy ég, mint a lángoló tûz, s nem alszik ki, amíg el nem emésztõdik. Az ember, aki saját testével vétkezik, nem szûnik meg, míg a tûz le nem ég. Az erkölcstelennek minden falat édes, nem hagy fel a bûnnel, amíg csak meg nem hal.

18. A férfi, aki vétkezik ágyában, azt gondolja magában: "Ugyan ki lát engem? Betakar a sötét, elrejtenek a falak, senki sem lát engem, miért félnék hát vétkezni? A Magasságbeli nem ügyel vétkemre."

19. Csak az emberek szemétõl fél, s nem gondol arra, hogy az Úr szeme tízezerszeresen fényesebb a napnál: az embereknek minden útját látja, s a legrejtettebb zugba is behatol.

20. Minden dolgot ismer létrejötte elõtt, hát hogyne ismerné bevégzése után?

21. A város utcáin számadásra vonják, amikor nem is sejti, megállítják útján.

22. Így jár az asszony is, aki férjét elhagyja, és idegen embertõl állít örököst.

23. Elõször, mert Isten törvényét megszegte, másodszor, mert vétett saját férje ellen. Végül: bujálkodott házasságot törve, s idegen férfitõl szerzett gyermekeket.

24. A gyülekezet elé vezetik az ilyet, és a gyermekei szenvednek meg érte.

25. Nem fognak gyökeret verni gyermekei, és az ágaikon nem terem majd gyümölcs.

26. Utána átokként marad az emléke, eltörölhetetlen lesz a gyalázata.

27. A hátrahagyottak be fogják majd látni, nincs jobb a világon, mint az Úr félelme, s nincs édesebb, mint törvényeinek megtartása.