pronađen 15 Rezultati za: Noémi

  • Noémi egyedül maradt, fiai és férje nélkül. Erre elindult a két menyével, s visszatért Moáb földjérõl, mert meghallotta, hogy az Úr meglátogatta népét és adott neki kenyeret. (Rut könyve 1, 6)

  • Noémi azt mondta a két menyének: "Menjetek, és mindegyitek térjen vissza anyja házába! Cselekedjék az Úr irgalmasságot veletek, amint ti is azt cselekedtétek a megholtakkal és velem. (Rut könyve 1, 8)

  • "Menjetek haza, lányaim - biztatta õket Noémi -, miért is jönnétek velem? Hát vannak még fiak méhemben, akikhez férjhez mehetnétek? (Rut könyve 1, 11)

  • Erre Noémi azt mondta neki: "Nézd, sógornõd visszatért népéhez és istenéhez. Térj hát vissza te is, kövesd!" (Rut könyve 1, 15)

  • Amikor látta, hogy Rut mennyire kitart mellette, hogy vele menjen, (Noémi) nem folytatta tovább a rábeszélést. (Rut könyve 1, 18)

  • Elmentek hát mind a ketten Betlehembe. Amikor megérkeztek, az egész város felbolydult. Az asszonyok kiabáltak: "Noémi az?" (Rut könyve 1, 19)

  • Így tért vissza Noémi és vele a menye, Rut, a moábita nõ, aki vele jött Moáb földjérõl. Éppen aratni kezdték az árpát, mire megérkeztek. (Rut könyve 1, 22)

  • Noémi azt mondta menyének: "Áldja meg az Úr, aki nem tagadta meg irgalmát sem az élõktõl, sem a holtaktól!" Majd így folytatta: "Az a férfi a rokonunk, gyámolítóink közé tartozik." (Rut könyve 2, 20)

  • Noémi tehát így szólt menyéhez, Ruthoz: "Jól van, lányom, szegõdj csak szolgáihoz, nehogy valamelyik más szántóföldön kelletlenül fogadjanak." (Rut könyve 2, 22)

  • Anyósa, Noémi megkérdezte tõle: "Leányom, ne keressek neked egy nyugalmas otthont, ahol jól megy majd a sorod? (Rut könyve 3, 1)

  • "Légy nyugodt, lányom - felelte Noémi -, addig is, míg megtudod, hogyan végzõdik a dolog. Az a férfi biztosan nem nyugszik addig, míg ügyedet még ma jóra nem fordítja." (Rut könyve 3, 18)

  • Aztán így szólt a gyámolítóhoz: "Noémi, aki hazatért Moáb földjérõl, el akarja adni a földet, amely Elimeleché volt, a testvéremé. (Rut könyve 4, 3)


"Tente percorrer com toda a simplicidade o caminho de Nosso Senhor e não se aflija inutilmente.” São Padre Pio de Pietrelcina