Báruk könyve, 1

15. és mondjátok: Az Úré, a mi Istenünké az igazságosság, a szégyenkezés azonban a mienk ezen a napon, Júda fiaié, Jeruzsálem lakóié,

Stihovi vezani uz Báruk könyve, 1:

A Baruc 1 az Ószövetség egy fejezete, amely Jeruzsálem és a templom megsemmisítése után a Babilon Nebuchadnezzar király által megsemmisült a zsidó nép vallomásának imádságát mutatja be. Elismerik, hogy a katasztrófa az Isten iránti engedetlenség következménye, és bocsánatot kérnek bűneikért. Az alábbiakban öt vers található más Biblia könyvekből, amelyek a Baruc 1 -ben szereplő témákra vonatkoznak:

2 Krónikák 36:15-16: "És a szülei Úr istene tartós figyelmeztetést küldött nekik a hírvivőin keresztül, mert együttérzése volt a népe és lakása iránt. De ők gúnyolódtak Isten hírnökeivel, szavaival és a prófétáiért nyúltak. , amíg az Úr haragja nem világít népe ellen, és nem volt több orvoslás. " Ez a vers megmutatja, hogy Isten hogyan figyelmeztette Jeruzsálem népét a prófétákon keresztül, ám ezek nem hallottak, és ezért szenvedett a következményeknek.

Szalagok 1:8: "Jeruzsálem súlyos bűnt követett el; tehát a gúnyolódás tárgyává vált; mindazok, akik tiszteletben tartották őt, most megvetik, mert meztelenségét látták; viszont felnyög és hátán fordul." Ez a vers megmutatja, hogy Jeruzsálem hogyan szenvedett megaláztatást Isten iránti engedetlenség miatt.

Zsoltár 106:6-7: "Bűnik, mint a szüleink, elkövetett gonoszságokat és gonoszokat. Egyiptomi szüleink nem figyeltek a csodáidra; nem emlékeztek az irgalmasságok sokaságára; éppen ellenkezőleg, lázadtak a melletti lázadásra Tenger, a Vörös -tenger ". Ez a vers felismeri, hogy Isten népe megismételte őseik bűneit, és nem értékelte Isten irgalmasságát.

Ezékiel 20:13: "De az Izrael háza lázadott ellenem a pusztában, nem követtek engem és elutasították a törvényeimet. Azok, akik megfigyelik őket, nekik élnek; de azok, akik megvetik őket, meghalnak miatt." Ez a vers megmutatja, hogy az Isten törvényei iránti engedetlenség milyen halálhoz és pusztításhoz vezetett az emberek számára.

Ézsaiás 64:10-11: "A szent városai sivataggá váltak; Sion sivatag lett, Jeruzsálem elhagyatott. Szent és dicsőséges házunk, ahol a szüleink dicsérték téged, a tűz elfogyasztott; "" Ez a vers kiemeli azt a szomorúságot és pusztítást, amelyet az emberek éreztek, amikor Jeruzsálemet és a templomot megsemmisítették.