Bírák könyve, 13

1. Izrael fiai újra azt tették, ami gonosznak számít az Úr szemében, és az Úr negyven évre a filiszteusok kezébe adta õket.

2. Volt egy Szoreából, Dán törzsébõl való ember, Mánoah volt a neve. Felesége meddõ volt, és nem volt gyermeke.

3. Az Úr angyala megjelent az asszonynak, és így szólt hozzá: "Magtalan vagy és nincs fiad.

4. Most azonban vigyázz magadra, ne igyál se bort, se szeszes italt, és tisztátalant se egyél,

5. mert fogansz és fiút szülsz. Borotva ne érintse fejét, mert ez a gyermek Isten nazírja lesz anyja méhétõl fogva. Õ lesz, aki majd elkezdi Izraelt kiszabadítani a filiszteusok kezébõl."

6. Az asszony elment, és elmondta férjének: "Megszólított Istennek egy embere. Isten angyalára hasonlított, olyan fönséges volt. Megkérdeztem tõle, honnan jött, de nem mondta meg nekem a nevét.

7. Ellenben így szólt hozzám: Fogansz és fiút szülsz. Ezért mostantól ne igyál se bort, se szeszes italt, és ne egyél semmi tisztátalant, mert ez a gyermek Isten nazírja lesz anyja méhétõl kezdve halála napjáig."

8. Mánoah akkor az Úrhoz könyörgött: "Kérlek, Uram, hadd jöjjön el még egyszer az az ember, akit küldtél, s tanítson meg minket rá, mit kell tennünk a születendõ gyermekkel."

9. Az Úr meghallgatta Mánoahot, és az Úr angyala újra eljött az asszonyhoz, akkor, amikor épp a mezõn volt, és férje, Mánoah nem volt vele.

10. Az asszony gyorsan elszaladt és tudtára adta férjének a dolgot. Így szólt hozzá: "Megjelent az az ember, aki a múltkor járt nálam."

11. Mánoah fölkelt, követte feleségét, odament az emberhez és így szólt hozzá: "Te vagy az az ember, aki ezzel az asszonnyal beszéltél?" "Én vagyok" - válaszolta.

12. Mánoah erre azt mondta: "Ha szavad valóra válik, mi legyen a tennivalónk a gyermek körül?"

13. Az Úr angyala így válaszolt Mánoahnak: "Az asszony tartózkodjék mindattól, amit mondtam neki.

14. Ne fogyasszon semmi olyat, ami a szõlõtõkérõl való, ne igyék bort, se részegítõ italt, ne egyék semmi tisztátalant, s tartsa meg mindazt, amit meghagytam neki."

15. Mánoah akkor így szólt az Úr angyalához: "Engedd meg, hogy marasztaljunk és elkészítsünk számodra egy kecskét."

16. Az Úr angyala azt felelte Mánoahnak: "Ha tartóztatsz is, nem eszem ételedbõl; ha ellenben égõáldozatot akarsz készíteni, mutasd be az Úrnak." Mánoah ugyanis nem tudta, hogy az Úr angyala.

17. Mánoah akkor megkérdezte az Úr angyalától: "Mi a neved? Ha ugyanis beteljesedik a szavad, szeretnénk megtisztelni."

18. Az Úr angyala azt felelte: "Miért kérdezõsködöl nevem felõl, mikor azt titok fedi?"

19. Erre Mánoah vette a kecskét az ételáldozattal együtt, és bemutatta a sziklán égõáldozatul az Úrnak, aki titokzatos dolgokat mûvel.

20. Amikor a láng az ég felé csapott az oltárról, az Úr angyala fölemelkedett ebben a lángban. Mánoah és felesége látták és arcra borultak a földön.

21. Az Úr angyala többé nem jelent meg sem Mánoahnak, sem feleségének, és Mánoah megértette, hogy az Úr angyala volt.

22. "Egész biztosan meg kell halnunk - mondta Mánoah feleségének -, mert Istent láttuk."

23. Felesége így válaszolt neki: "Ha az Úrnak az volna a szándéka, hogy megöljön minket, akkor nem fogadott volna el kezünkbõl égõ- és ételáldozatot, és nem adta volna most nekünk ezeket az utasításokat."

24. Az asszony fiút szült, és Sámsonnak nevezte el. A gyermek felnõtt, az Úr megáldotta

25. és az Úr lelke irányítani kezdte Mahane-Dán táborában, Szorea és Estaol között.