1. Jaj a lázongó fiaknak - ezt mondja az Úr. - Olyan terveket szõnek, amelyek nem tõlem valók, és olyan szövetséget kötnek, amelyet nem én sugalltam. Így aztán bûnt bûnre halmoznak.

2. Útra keltek, hogy lemenjenek Egyiptomba, anélkül, hogy velem tanácskoztak volna. A fáraó erejétõl remélnek oltalmat, és Egyiptom árnyékában bizakodnak.

3. Ám a fáraó ereje szégyent hoz rátok, és az Egyiptom árnyékába vetett reményetek gyalázatot.

4. Fejedelmeid már Zoánig jutottak, követeid meg Háneszig.

5. Mindnyájan szégyenbe jutnak olyan néppel, amely nem használhat nekik, és nem lehet segítségükre, sem hasznukra, csak szégyenükre és gyalázatukra.

6. Jövendölés a Negeb vadállatai ellen: A nyomorúság és ínség földjén át, ott, ahol nõstény- és hímoroszlán, vipera és szárnyaskígyó tanyázik, szamarak hátán viszik gazdagságukat és tevék púpján kincseiket olyan népnek, amely nem használhat nekik.

7. Mert Egyiptom segítsége hiábavaló, mit sem ér, ezért nevezem így: Ráháb, a tehetetlen.

8. Most azért menj el és írd föl egy táblára, jegyezd föl egy könyvbe, hogy megmaradjon az eljövendõ idõkre, bizonyságul mindörökre.

9. Bizony, lázongó nép ez, hazug fiak, olyan fiak, akik nem akarnak az Úr szavára hallgatni.

10. A látnokoknak azt mondják: "Ne lássatok!" A prófétáknak meg: "Ne jövendöljetek nekünk igazat! Mondjatok inkább hízelgõ dolgokat, prófétáljatok csalárdságokat.

11. Térjetek le az útról, hagyjátok el az ösvényt, s hagyjatok nekünk békét Izrael Szentjével."

12. Ezért most ezt mondja Izrael Szentje: Mivel megvetettétek szavamat, és inkább az elnyomásban és a hazugságban bíztok, és arra támaszkodtok:

13. azért olyan lesz számotokra ez a gonoszság, mint egy megrepedt és leomlani készülõ fal, amelyik hirtelenül omlik össze,

14. így romlása olyan, mint a kíméletlenül összezúzott cserépedényé, amelynek töredékei közt akkora darab cserép sem marad, amellyel egy kis tüzet lehetne hozni a tûzhelyrõl, vagy egy kevés vizet lehetne meríteni a ciszternából.

15. Ezért hát ezt mondja az Úr, Izrael Szentje: Ha megtértek és nyugton maradtok, megszabadultatok volna. Ha veszteg maradtok és bíztok, lett volna erõtök. De ti ezt nem akartátok.

16. Ti inkább így beszéltetek: "Azért sem! Majd lovakon száguldunk." Bizony, majd száguldotok. "Gyors kocsiban vágtatunk el." Nos, éppolyan gyorsak lesznek üldözõitek.

17. Ezren futnak el közületek egynek riasztására, és ötnek riasztására valamennyien elfuttok, míg úgy nem maradtok, mint a hadi jelvény a hegytetõn, és mint a zászló a dombon.

18. Ám az Úr arra vár, hogy irgalmazzon nektek, és fölkel, hogy könyörüljön rajtatok. Mert igazságos Isten az Úr: Boldogok mind, akik benne bíznak.

19. Valóban, Sion népe, te Jeruzsálemben élsz majd és nem kell többé sírnod. (Az Úr) irgalmas lesz hozzád, amikor meghallja hozzá kiáltó szavad; mihelyt meghallja, meghallgat.

20. Bár a szenvedés kenyerét és a nyomorúság vizét adta neked az Úr, de õ, a te tanítód, nem rejtõzik el többé elõled, és szemed látni fogja tanítódat.

21. Ha meg akár jobbra, akár balra letérnél, füled hallani fogja mögötted figyelmeztetõ szavát: "Ez a helyes út, ezen járjatok!"

22. Akkor úgy nézel majd ezüsttel bevont bálványaidra és aranyozott bálványképeidre, mint valami tisztátalan dologra. Úgy elveted õket, mint valami undokságot, s így kiáltasz utánuk: El veletek!

23. Vetésednek esõben lesz része, bárhol vetsz a földön, és a föld termette kenyér ízes lesz és tápláló. Nyájaid tágas mezõkön legelnek majd azon a napon.

24. Ökreid és szamárcsikóid, amelyek a földet megmunkálják, sóval vegyített, szórólapáttal megtisztított eleséget esznek.

25. Minden magas hegyen és minden dombtetõn folyóvizek és patakok folynak majd a nagy öldöklés napján, azon a napon, amikor a bástyák leomlanak.

26. A hold fénye olyan lesz, mint a nap ragyogása, a nap fénye pedig hétszer ragyogóbb lesz, olyan, mint hét napnak a napfénye azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sebeit, és meggyógyítja a sebhelyeket, amelyeket verésével okozott neki.

27. Nézzétek, közeleg az Úr neve messzirõl, haragja izzó, nehéz elviselni. Ajka tele van haraggal, nyelve olyan, mint az emésztõ tûz.

28. Lehelete, mint a megáradt patak, amely egészen a nyakig ér. Azért jön, hogy megrostálja a nemzeteket a pusztulás rostáján. És hogy a tévelygés zabláját vesse a nemzetek szájába.

29. Zengõ éneketek olyan lesz akkor, mint az ünnepi éjszakán felhangzó ének, amikor a szívek örömtõl áradnak. És mint a zarándokok éneke, akik fuvolaszó kíséretében fölmennek az Úr hegyére, Izrael sziklájához.

30. Az Úr hallatni fogja fölséges hangját, és megmutatja rettenetes karját, amellyel lesújt izzó haragjában; emésztõ tûz, orkán, zápor és jégesõ alakjában.

31. Mert az Úr szavára összetörik Asszíriát, lesújt rá ostorával. (32a) Minden alkalommal talál majd a harag vesszeje, amellyel az Úr verni fogja.

32. Felvonulnak dobszóval, hárfát pengetve és körtáncot járva...

33. Mert a Tófetben már régóta el van készítve egy mély és széles verem Melek számára, bõségesen van benne szalma és tûzifa. Az Úr lehelete, mint egy kénköves folyam, fogja majd meggyújtani.





“Viva feliz. Sirva ao Senhor alegremente e com o espírito despreocupado.” São Padre Pio de Pietrelcina