Jób könyve, 22

8. A szegényt kiforgattad minden földjébõl, és a tekintélyes most lakhat rajta.

Stihovi vezani uz Jób könyve, 22:

Job könyvének 22. fejezetében, Job barátja, Elifaz azzal vádolja, hogy bűntudatot okoz Isten ellen, és azt sugallja, hogy szenvedései isteni büntetés. Elifaz azt állítja, hogy ha Job megbánja és Istenhez fordul, akkor újra helyreáll és megáldja. Job azonban megerősíti ártatlanságát, és továbbra is megkérdőjelezi, miért engedte Isten annyira szenvedést. Az alábbiakban öt vers található a 22. munka témájával kapcsolatban:

Zsoltár 37:25: "Fiatalember voltam, és most öreg vagyok; de még soha nem láttam az igazlelkű tehetetlenséget, sem az utódokat, hogy könyörgjék a kenyeret." Ez a vers azt sugallja, hogy Isten nem hagyja el az igazságot, ellentétben Elifaz kijelentésével, miszerint Job bűnei miatt szenved.

Példabeszédek 11:8: "Az igazak a fájdalomtól származnak, és a gonoszok a helyére jönnek." Ez a vers válaszként tekinthető Elifaz vádjaira, amelyek miatt Job szenved, mert vétkezett.

Ézsaiás 55:6-7: "Keresse meg az Urat, amíg meg lehet találni, felhívja őt, amíg közel van. Hagyja el a gonosz utat, és a gonosz ember gondolatait; és átalakul az Úrhoz, aki együttérzésre kerül; Istenünk, mert nagyszerű megbocsátani. " Elifaz ragaszkodik ahhoz, hogy Jobnak meg kell bűnbánnia és vissza kell fordulnia Istenhez, hogy helyreállítsák, és ez a vers hasonló felszólításnak tekinthető.

Róma 8:28: "És tudjuk, hogy minden dolog együtt járul hozzá azoknak, akik szeretik az Istent, azokat, akiket a rendeletük hívnak." Ez a vers azt sugallja, hogy Isten még rossz dolgokat is felhasználhat gyermekei javára, ami egy olyan koncepció, amelyet Job küzd a megértés érdekében.

Zsidók 12:6: "Mert az Úr helyesbíti azt, amit szereti, és bárki számára korbácsolja a fiát." Ez a vers válaszként tekinthető Elifaz kijelentésére, miszerint Job szenved, mert Isten bünteti a bűneit. Azt sugallja, hogy Isten fegyelmezi azokat, akiket szeret, és ez lehet a munka szenvedésének egyik szempontja.