Szent János I. levele, 1

6. Ha azt állítjuk, hogy közösségben vagyunk vele, és sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem az igazságot tesszük.

Stihovi vezani uz Szent János I. levele, 1:

Az 1. fejezet 1. fejezete Szent János a bűnök és a megbocsátás vallomásának, valamint Isten természetének, valamint a fényben és az igazságban való járás szükségességével foglalkozik. Az alábbiakban öt vers található az ezekhez a témákhoz, a fejezethez való közelség sorrendjében:

Példabeszédek 28:13: "Ami a bűncselekményeket lefedi, soha nem fog virágzni; de mi bevallja őket, és irgalmat hagy." Ez a vers rávilágít a bűn vallomásának fontosságára és annak szükségességére, hogy elhagyják őket az irgalom fogadása érdekében.

Zsoltár 32:5: "Bevallom a bűnömnek és a gonoszságomnak, amit már nem rejtettem el. Azt mondtam, bevallom az Úrnak a bűncselekményeimet; és megbocsátottál a bűnöm bűntudatának." Ez a vers arról az örömről és megkönnyebbülésről beszél, amely Isten bűneinek és megbocsátásának vallomásából származik.

Ézsaiás 1:18: "Gyere, és mondjuk, mondjuk, mondjuk az Úrnak; még ha a bűneid is olyanok, mint a Scarlet, fehérek lesznek, mint a hó; bár vörös, mint Carmesim, olyan lesznek, mint a fehér gyapjú." Ez a vers kiemeli Isten irgalmát és megbocsátását, ami bűneinket tisztasággá alakítja.

János 8:12: "Megint Jézusnak beszélt velük, mondván: én vagyok a világ fénye; aki követ engem, nem jár a sötétségben, hanem az élet fénye lesz." Ez a vers a fényben és az igazságban való járás gondolatához kapcsolódik, amelyet az 1 -es Szent János 1 -ben tárgyalunk.

1 János 3:5: "Tudod azt is, hogy megnyilvánult, hogy elvegye a bűnöket; és nincs benne bűn." Ez a vers hangsúlyozza Krisztus, mint a Megváltó természetét, aki elveszi a bűneinket és megtisztít minket.