Talált 13920 Eredmények: meg

  • És hallottam, mint hatalmas tömeg moraját, mint nagy vizek zúgását, mint zengõ mennydörgés robaját: "Alleluja! Megkezdte uralmát Urunk, Istenünk, a Mindenható. (Jelenések könyve 19, 6)

  • Megadatott neki, hogy ragyogó fehér patyolatba öltözzék." A patyolat a szentek igaz tetteit jelenti. (Jelenések könyve 19, 8)

  • Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hûségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol. (Jelenések könyve 19, 11)

  • A többit a Lovas kardja ölte meg, amely a szájából tört elõ. És az összes madár jóllakott a húsukból. (Jelenések könyve 19, 21)

  • Megragadta a sárkányt, az õskígyót, vagyis az ördögöt, a sátánt, és ezer évre láncra verte. (Jelenések könyve 20, 2)

  • Akkor hallottam, hogy a trón felõl megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: "Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és õk az õ népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. (Jelenések könyve 21, 3)

  • Akkor a trónon ülõ megszólalt: "Íme, újjáteremtek mindent!" Majd hozzám fordult: "Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak." (Jelenések könyve 21, 5)

  • Aztán folytatta: "Megtörténtek. Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizébõl. (Jelenések könyve 21, 6)

  • Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, az, akinél az utolsó hét csapással teli hét csésze volt, és megszólított: "Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét!" (Jelenések könyve 21, 9)

  • És lélekben elvitt egy nagy magas hegyre, s ott megmutatta nekem a mennybõl, az Istentõl alászállt szent várost, Jeruzsálemet. (Jelenések könyve 21, 10)

  • Széles, magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. Nevek voltak rájuk írva, mégpedig Izrael fiai tizenkét törzsének a nevei. (Jelenések könyve 21, 12)

  • Annál, aki beszélt velem, arany mérõnád volt, hogy megmérje a várost, kapuit és falát. (Jelenések könyve 21, 15)


“O amor e o temor devem sempre andar juntos. O temor sem amor torna-se covardia. São Padre Pio de Pietrelcina