1. Józsue halála után Izrael fiai megkérdezték az Urat: "Ki vonuljon fel közülünk elsõnek a kánaániak ellen, hogy támadást indítson ellenük?"

2. Az Úr azt felelte: "Júda vonuljon fel elsõnek, mert kezébe adom a földet."

3. Júda ekkor így szólt testvéréhez, Simeonhoz: "Vonulj fel velem arra a területre, amely a sorsvetéskor osztályrészem lett. Harcoljunk a kánaániak ellen, aztán majd én is veled megyek a te területedre." Simeon el is ment vele.

4. Júda tehát felvonult, s az Úr kezükbe adta a kánaániakat és a perizitákat: Bezeknél tízezer embert legyõztek.

5. Bezeknél megütköztek Adonicedekkel, és megverték a kánaániakat és a perizitákat.

6. Adonicedek futásnak eredt, de üldözõbe vették, elfogták és levágták keze és lába hüvelykujját.

7. "Hetven királynak vágattam le keze és lába hüvelykét - mondta ekkor Adonicedek. - Ezek asztalom alatt szedegették a morzsákat. Ahogy én tettem, úgy fizet nekem vissza Isten is." Jeruzsálembe vitték, és ott meghalt.

8. [Júda fiai Jeruzsálem ellen vonultak, elfoglalták, lakóit kardélre hányták, a várost pedig felgyújtották.]

9. Ezután Júda fiai lejöttek, hogy harcba bocsátkozzanak a hegyvidéken, a Negeben meg a síkságon lakó kánaániakkal.

10. Majd felvonult Júda a Hebronban lakó kánaániak ellen - Hebront azelõtt Kirját-Arbának hívták -, s legyõzte Sesájt, Achimánt és Talmájt.

11. Innen Debir lakói ellen vonult - Debirnek egykor Kirját-Széfer volt a neve.

12. Akkor Káleb így szólt: "Aki legyõzi és beveszi Kirját-Széfert, annak feleségül adom a lányomat, Achszát."

13. Kenáz fia, Káleb öccse, Otniel foglalta el, s õ hozzá is adta feleségül a lányát, Achszát.

14. Amint megérkezett férjéhez, az arra ösztönözte, hogy kérjen atyjától szántóföldet. Amikor leszállt szamaráról, Káleb megkérdezte: "Mit akarsz?"

15. "Tégy meg nekem valamit! - felelte. - Ha elküldtél Negeb pusztájába, adj vízforrást is." Erre Káleb neki adta a felsõ és az alsó forrást is.

16. Mózes apósának, a kenita Hobabnak fiai fölmentek a Pálmák városából Júda fiaival Júda pusztájáig, amely a Negeben, Árád lejtõjénél terül el, és letelepedtek az amalekiták körében.

17. Ezután Júda elment testvérével, Simeonnal. Legyõzték a Cefátban lakó kánaániakat, és betöltötték rajtuk az átkot. Ezért elnevezték Hormának.

18. Júda nem tudta elfoglalni Gázát és környékét, sem Aszkalont és környékét, sem Ekront és környékét.

19. De Júdával volt az Úr, amikor hatalmába kerítette a hegyvidéket. Nem sikerült elûznie a síkság lakóit, mert vasszekereik voltak.

20. Amint Mózes meghagyta, Hebront Kálebnek adták, és õ kiirtotta onnét Enák három fiát.

21. A Jeruzsálemben lakó jebuzitákat azonban nem ûzték el Benjamin fiai. Így a jebuziták mind a mai napig Jeruzsálemben laknak, Benjamin fiai körében.

22. József háza is felvonult Bétel ellen, és az Úr velük volt.

23. József háza kikémleltette Bételt. A várost egykor Luznak hívták.

24. A hírszerzõk megláttak egy embert, aki kifelé tartott a városból. Így szóltak hozzá: "Mutasd meg nekünk, hogyan juthatunk be a városba, s akkor megkönyörülünk rajtad."

25. Az megmutatta, hol lehet a városba behatolni. A város lakóit kardélre hányták, ezt az embert azonban rokonságával együtt elbocsátották.

26. Az ember elment a hetiták földjére, ott várost épített, s elnevezte Luznak. A mai napig is ez a neve.

27. Manassze nem hódította meg Bet-Seant és a hozzá tartozó falvakat, sem pedig Taanákot és a hozzá tartozó hegységeket. Nem ûzte el Dórnak és a hozzá tartozó falvaknak lakóit, sem Jibleámnak és a hozzá tartozó falvaknak lakóit, sem pedig Megiddónak és a hozzá tartozó falvaknak lakóit; így a kánaániak megmaradtak ezen a vidéken.

28. Amikor azonban Izrael megerõsödött, leigázta, de azért nem ûzte el a kánaániakat.

29. Efraim sem ûzte ki a Gézerben lakó kánaániakat, így a kánaániak továbbra is ott laktak vele Gézerben.

30. Zebulun nem ûzte ki sem Kitron lakóit, sem Náhalol lakóit, s így a kánaániak ott maradtak Zebulun körében, de adófizetõik lettek.

31. Áser szintén nem ûzte el sem Akkó lakóit, sem Szidon, Mahalib, Ákzib, Helba, Áfek és Rehob lakóit.

32. Áser fiai tehát a kánaániak között maradtak, akik az országban éltek, mert nem tudták õket elûzni.

33. Naftali nem ûzte el Bet-Semes és Bet-Ánát lakóit, és a vidéken lakó kánaániak között telepedett le, de Bet-Semes és Bet-Ánát lakóit adófizetésre kötelezte.

34. Dán fiait az amoriták a hegyvidékre szorították, nem engedték, hogy a síkságra lehúzódjanak.

35. Az amoriták ragaszkodtak Har-Hereszhez, Ájjalonhoz és Saalbimhoz, de amikor József házának keze erõsebb lett, adófizetésre kötelezte õket.

36. Az edomiták területe Akrabbim hegyétõl a Skorpiók sziklájáig és attól fölfelé terül el.





“Pode-se manter a paz de espírito mesmo no meio das tempestades da vida”. São Padre Pio de Pietrelcina