Lukács evangéliuma, 13

1. Épp jött néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével vegyítette.

2. Erre ezt mondta: "Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bûnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak?

3. Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bûnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind.

4. Vagy az a tizennyolc ember, akire rádõlt Siloámban a torony, és agyonzúzta õket, azt hiszitek, hogy bûnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki?

5. Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bûnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan."

6. Aztán egy példabeszédet mondott. "Egy embernek a szõlejében volt egy fügefa. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált.

7. Erre így szólt vincellérjéhez: Három év óta mindig jövök, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet?

8. De az így válaszolt: Uram, hagyd még egy évig! Körülásom és megtrágyázom,

9. hátha terem jövõre? Ha mégsem, akkor majd kivágod."

10. Szombaton az egyik zsinagógában tanított.

11. Volt ott egy asszony, akit már tizennyolc éve gyötört a betegség lelke, teljesen meg volt görbedve, úgyhogy nem is tudott fölegyenesedni.

12. Amikor Jézus meglátta, odahívta és így szólt hozzá: "Asszony, megszabadultál betegségedtõl."

13. Közben rátette a kezét. Az rögtön fölegyenesedett, és dicsõítette az Istent.

14. Erre a zsinagóga elöljárója felháborodásában, hogy Jézus szombaton gyógyított, a néphez fordult: "Hat nap van, amikor dolgozni kell. Ezeken gyertek gyógyulást keresni, ne szombaton!"

15. De az Úr válaszolt neki: "Képmutatók! Vajon nem oldjátok-e el mindnyájan szombaton is az ökrötöket vagy a szamaratokat a jászoltól, hogy megitassátok?

16. De Ábrahám leányát, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett feloldani kötelékeitõl szombati napon?"

17. E szavakra ellenfelei mind elszégyellték magukat, a nép meg ujjongott, hogy ilyen nagy tettet vitt véghez.

18. Aztán így szólt: "Mihez hasonlít az Isten országa, mihez hasonlítsam?

19. Hasonlít a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott és elvetette a kertjében. Kikelt, és hatalmas fává terebélyesedett, úgyhogy az ég madarai tanyáztak ágai között."

20. Majd folytatta: "Mihez hasonlítsam Isten országát?

21. Hasonlít a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérõ lisztbe, és az egész megkelt tõle."

22. A városokban és falvakban, amelyeken áthaladt, mindenütt tanított, így tette meg az utat egészen Jeruzsálemig.

23. Valaki megkérdezte tõle: "Uram, ugye kevesen üdvözülnek?" Ezt válaszolta neki:

24. "Igyekezzetek a szûk kapun bejutni, mert mondom nektek, sokan akarnak majd bemenni rajta, de nem fognak tudni.

25. A ház ura feláll és bezárja az ajtót, ti meg kint maradtok és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyisd ki nekünk! Akkor azt fogja nektek mondani: Nem tudom, honnan valók vagytok.

26. Ti bizonygatjátok: A szemed láttára ettünk és ittunk, a mi utcánkon tanítottál.

27. De õ megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevõk!

28. Lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és a prófétákat mind az Isten országában látjátok, magatokat meg kirekesztve.

29. Jönnek majd keletrõl és nyugatról, északról és délrõl, és helyet foglalnak az Isten országában.

30. És íme, vannak utolsók, akik elsõk lesznek, és vannak elsõk, akik utolsók lesznek."

31. Még abban az órában fölkereste néhány farizeus. Figyelmeztették: "Menj el innen, ne maradj itt tovább! Heródes meg akar ölni."

32. Ezt válaszolta nekik: "Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Lám, ma és holnap ördögöt ûzök, és gyógyítok, csak harmadnap fejezem be.

33. Mégis, ma, holnap és holnapután folytatnom kell utamat, mert nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.

34. Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akiket hozzád küldenek! Hányszor volt, hogy egybe akartam gyûjteni gyermekeidet, ahogy a tyúk szárnya alá gyûjti csibéit, de nem akartad.

35. Meglátjátok, elhagyatott lesz házatok. Mondom nektek, nem láttok többé, míg el nem jön az idõ, amikor ezt mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!"