1. Bileám Balakhoz fordult: "Építtess hét oltárt, s adj nekem hét fiatal bikát és hét kost."

2. Balak teljesítette Bileám kérését, és minden oltáron feláldozott egy fiatal bikát és egy kost.

3. Akkor Bileám így szólt Balakhoz: "Maradj égõáldozatod mellett! Magam elmegyek, hátha találkozom az Úrral. S amit látnom enged, azt tudtodra adom." S elment egy kopár helyre.

4. Itt Isten eléje ment Bileámnak, s õ így szólt hozzá: "A hét oltárt felállíttattam, és mindegyiken feláldoztam egy fiatal bikát meg egy kost."

5. Ekkor az Úr szózatot adott Bileám szájába, mondván: "Menj vissza Balakhoz és beszélj!"

6. Visszament hát hozzá, s lám, még ott állt Moáb a vezéreivel együtt az égõáldozatnál.

7. Erre elkezdte beszédét e szavakkal: "Balak elhozatott Aramból, Moáb királya Kelet hegyei közül. Rajta! Átkozd meg kedvemért Jákobot! Rajta! Vond Izraelre az (Isten) haragját!

8. De hogy átkozhatnám meg azt, akit Isten nem átkoz? Hogyan esdhetném le a haragot, amikor az Úr nem haragszik?

9. Látom õt a sziklák csúcsáról, igen, látom a halmok tetejérõl: Lám, ez a nép magányosan vándorol, nem tartozik a többi nép közé.

10. Ki tudná számba venni Jákob porát? Ki tudná följegyezni Izraelnek csak a negyedét is? Bár az igazak halálával halhatnék meg én is, s olyan lenne a végem, mint az övék!"

11. Balak Bileámhoz fordult: "Mit tettél velem? Azért hoztalak magammal, hogy átkozd ellenségeimet, s te áldod õket!"

12. De az ezt válaszolta: "Hát nem pontosan ahhoz kell-e szabnom szavaimat, amit az Úr ad ajkamra?"

13. Erre Balak így szólt hozzá: "Gyere velem egy másik helyre, ahonnan láthatod - igaz, hogy csak egy részét látod majd, az egészet nem láthatod -, s onnan mondj átkot rá az én kedvemért."

14. S fölvitte a Piszga tetejére, az Õrök mezejére, építtetett hét oltárt, s mindegyik oltáron feláldozott egy fiatal bikát meg egy kost.

15. S akkor így szólt Balakhoz: "Maradj itt égõáldozatod mellett, addig én odébb várok (az Úr) megjelenésére."

16. Az Úr megjelent Bileámnak, s szózatot adott ajkára, mondván: "Menj vissza és beszélj!"

17. Õ visszament (Balakhoz), s lám, az még ott állt Moáb vezéreinek társaságában égõáldozata mellett. Balak megkérdezte: "Mit mondott az Úr?"

18. Akkor fölemelte szavát, s elkezdte: "Nos, Balak, halljad! Cippor fia, figyelj rám!

19. Nem ember az Isten, hogy hazudjék, nem ember fia, hogy visszakozzék. Mond-e valamit, hogy meg ne tenné? Ígér-e valamit, hogy ne teljesítené?

20. Nézd, az a megbízásom, hogy áldjam, így áldani fogom, s nem vonok vissza belõle semmit.

21. Nem láttam Jákobban semmi kivetnivalót, nem tapasztaltam Izraelben semmi nyomorúságot. Vele van Istene, az Úr, fel-felharsan a királyi ének.

22. Isten, aki kivezette Egyiptomból, olyan neki, mint bivalynak a szarva.

23. Nem szól Jákob ellen semmi elõjel, Izrael ellen semmi jövendölés! Mindig idejében hirdeti majd Jákob és Izrael, mit akar tenni az Isten.

24. Nézd, mint a nõstény oroszlán, olyan ez a nép, oroszlán módjára fölkel, s nem nyújtózik el, míg zsákmányát szét nem marcangolja, áldozata vérét ki nem issza."

25. Erre azt mondta Balak Bileámnak: "Ha már nem átkozhatod, hát legalább ne áldjad!"

26. Bileám azonban így válaszolt Balaknak: "Nem megmondtam neked elõre: mindent meg kell tennem, amit az Úr mond?"

27. Balak most ezt mondta Bileámnak: "Gyere, elviszlek egy másik helyre. Talán helyénvaló lesz Isten szemében, hogy onnét átkot mondj."

28. És Balak fölvitte Bileámot a Peor tetejére, amely a puszta felé nézett.

29. Így szólt Bileám Balakhoz: "Építtess hét oltárt, s készíts ide hét fiatal bikát és hét kost."

30. Balak úgy tett, ahogy Bileám mondta, s mindegyik oltáron feláldozott egy fiatal bikát meg egy kost.





"Tente percorrer com toda a simplicidade o caminho de Nosso Senhor e não se aflija inutilmente.” São Padre Pio de Pietrelcina