Fondare 65 Risultati per: öröm
A környékbeliek - sõt egészen Isszachárig, Zebulunig és Naftaliig - élelmet hoztak szamaraikon, tevéiken, öszvéreiken és barmaikon: lisztet, fügét, mazsolás kalácsot, bort, olajat, szarvasmarhát, juhot-kecskét tömegével, mivel öröm töltötte el Izraelt. (Krónikák I. könyve 12, 41)
Dávidot, Izrael véneit, és az ezres csoportok vezetõit, akik eljöttek, hogy az Úr ládáját Obed-Edom házából elhozzák, nagy öröm töltötte el. (Krónikák I. könyve 15, 25)
Dicsekedjetek szent nevével, öröm az a szívnek, amely õt keresi. (Krónikák I. könyve 16, 10)
Elõtte fényesség és fönség, szentélyében hatalom és öröm. (Krónikák I. könyve 16, 27)
Így tartották meg Izrael fiai, akik Jeruzsálemben tartózkodtak, a kovásztalanok ünnepét hét napon át nagy öröm közepette. A leviták és a papok napról napra teljes erõvel zengték az Úr dicséretét. (Krónikák II. könyve 30, 21)
Így szólt továbbá hozzájuk: "Menjetek és egyetek zsíros ételeket és igyatok édes italokat! Küldjetek belõle azoknak is, akik nem készítettek! Ez a nap ugyanis szent a mi Urunknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm az erõsségetek." (Nehemiás könyve 8, 10)
Itt levetette a vezeklõruhát, amelyet viselt, letette özvegyi öltözetét, majd egész testét lemosta vízzel és bekente drága kenettel. Elrendezte fején a haját, befödte turbánnal, aztán az öröm ruhájába öltözött, amelyet férje, Manassze életében viselt. (Judit könyve 10, 3)
És mindezt ugyanazon a napon, a tizenkettedik hónap - azaz Ádár hónap - tizenharmadik napján tegyék Achasvéros király minden tartományában. (a) A levél így hangzott: (b) "Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedõ százhuszonhét tartomány szatrapáinak, a tartományok kormányzóinak és minden becsületes alattvalójának üdvözletét! (c) Sokan, akik jótevõjük végtelen jóságából nagy kitüntetésekben részesülnek, kevéllyekké válnak. Nemcsak alattvalóinknak akarnak ártani, hanem mivel nem tudják, mitévõk legyenek szerencséjükben, saját jótevõjük ellen kezdenek áskálódni. (d) Nem elégszenek meg azzal, hogy kiöljék a hálát az emberek szívébõl, hanem a tapasztalatlan emberek hízelgéseitõl felfuvalkodva úgy gondolják, hogy elkerülhetik a mindent látó Isten ítéletét, aki gyûlöli a gonoszokat. - (e) Gyakran megtörténik sok hatalommal felruházott emberrel, hogy barátaik, akik az ügyek vezetésével vannak megbízva, arra izgatják õket, hogy ártatlan vért ontsanak, és így jóvátehetetlen bajt hozzanak - a gonoszság hazug cselvetéseivel - az õszintén jóindulatú uralkodókra. (g) Ezt nemcsak a régi eseményekbõl láthatjuk, amelyeket ránk hagyományoztak, hanem akkor is, ha megfigyeljük, ami a szemünk elõtt történik. Mennyi jogtalanság történt már azok gonoszsága folytán, akik méltatlanul kormányoztak! (h) Ezért a jövõben is gondunk lesz rá, hogy megszilárdítsuk mindenki számára a birodalom nyugalmát és békéjét. (i) Hasznos változtatásokat hajtunk végre, és az elénk hozott ügyeket mindig a lehetõ legnagyobb jóindulattal ítéljük meg. (k) Nagyon jól tudjátok, hogy Hamdata fiát, Ámánt - bár macedóniai volt, így teljesen idegen a perzsa vértõl, és igen távol állt szelídségünktõl - vendégként befogadtuk, s baráti érzelmekkel voltunk iránta, (l) ahogy minden nép iránt szoktunk viseltetni. Addig elmentünk, hogy atyánknak neveztük, s mindenki leborult elõtte, mert méltósága közvetlen a királyi trón után következett. (m) De méltatlan volt magas méltóságára, mert arra vetemedett, hogy hatalmunkat és életünket veszélyeztesse, (n) megmentõnket és mindenkori jótevõnket, Mardokeust és feddhetetlen uralkodótársunkat, Esztert pedig ügyes és alattomos rágalmaival egész népével együtt pusztulásra ítélje. (o) Így remélte, hogy elszigetel minket, és a perzsák birodalmát a macedónok kezére juttathatja. (p) Mi azonban úgy találtuk, hogy e háromszoros gonosztevõ által halálra szánt zsidók nem gonosztevõk, hanem igazságos törvények szerint élnek. (q) A Magasságbelinek, a nagy élõ Istennek a fiai, akinek mi és õseink ennek az országnak a fennmaradását és virágzását köszönhetjük. (r) Éppen ezért jól tennétek, ha nem a Hamdata fia, Ámán által küldött levél szerint járnátok el, mert ennek szerzõje háza népével együtt akasztófán függ Szuza kapui elõtt. A mindenek Ura, Isten, gyors és méltó büntetéssel fizetett meg neki. (s) Ennek a rendeletnek egy másolatát függesszétek ki mindenütt, és hagyjátok, hogy a zsidók nyíltan követhessék saját törvényeiket, és siessetek segítségükre azok ellen, akik a kijelölt napon, vagyis a tizenkettedik - azaz Ádár - hónap tizenharmadik napján megtámadják õket és a vesztükre törnek. (t) Ez a nap ugyanis a pusztulás napja lett volna, de a mindenek Ura, Isten, az öröm napjává változtatta a választott nép számára. (u) Ti is ünnepeljétek meg ezt a jeles napot ünnepnapjaitok között lakomával, s legyen - most és a jövõben - számotokra és a jóakaratú perzsák számára megmenekülésetek emléke, ellenségeitek számára meg pusztulásuk emléke. (v) Minden város és minden vidék, amely nem követi ezeket az elõírásokat, könyörtelenül a tûz és a vas martaléka lesz, s nemcsak az emberek számára válik mindörökre lakhatatlanná, hanem gyûlöletes lesz a vadak és a madarak elõtt is." (Eszter könyve 8, 12)
A zsidók számára a fény, öröm, ujjongás és diadal napja volt ez. (Eszter könyve 8, 16)
Minden tartományban és városban, ahova a király parancsa eljutott, öröm, ujjongás, lakoma és ünnep volt a zsidók körében. Az ország népei közül sokan zsidóvá lettek. Félelem fogott el ugyanis mindenkit a zsidók miatt. (Eszter könyve 8, 17)
Ez Adar hónap tizenharmadik napján történt. A tizennegyedik napon pihentek, s öröm- és ünnepnapként ülték meg. (Eszter könyve 9, 17)
A vidéken és a meg nem erõsített városokban lakó zsidók ezért ünneplik Adar hónap tizennegyedik napját ünnepnapként vidámság és lakomák közepette, s küldözgetnek egymásnak kóstolót, míg a városokban lakók számára Adar tizenötödik napja az öröm napja, amelyen vigadnak és kóstolót küldenek egymásnak. (Eszter könyve 9, 19)