Fondare 116 Risultati per: Simon
Simon magához hívatta két legidõsebb fiát, Júdást és Jánost és így szólt hozzájuk: "Magam is, testvéreim is, atyám egész háza kora ifjúságunktól mind a mai napig harcoltunk Izrael ellenségei ellen. Küzdelmeink oly eredményesek voltak, hogy Izrael ismételten szabad lett. (Makkabeusok I. könyve 16, 2)
Szíve eltelt gõggel, és azt tervezte, hogy az ország urává lesz. Simon és fiai ellen cselhez folyamodott, így akarta eltenni õket láb alól. (Makkabeusok I. könyve 16, 13)
Amikor Simon és fiai ittasak lettek, Ptolemeusz és emberei fölkeltek, fegyverhez nyúltak, behatoltak Simonhoz az ebédlõterembe, és megölték két fiával és kísérete néhány tagjával egyetemben. (Makkabeusok I. könyve 16, 16)
Akkor azonban egy templomi elöljáró, egy bizonyos Bilga törzsébõl való Simon vitába keveredett a fõpappal a város vásári rendje ügyében. (Makkabeusok II. könyve 3, 4)
Aztán egy része egy nagyon tekintélyes emberé, egy bizonyos Hirkánuszé, Tóbiás fiáé. A dolog egyáltalán nem úgy áll, ahogyan az a semmirekellõ Simon álnokul állította. Az összes ezüst négyszáz talentumot tesz ki, az arany pedig kétszázat. (Makkabeusok II. könyve 3, 11)
Az említett Simon, aki árulója lett a kincsnek és a hazának, bevádolta Oniászt, hogy õ ártott Heliodornak és õ okozta neki a bajt. (Makkabeusok II. könyve 4, 1)
Látta ugyanis, hogy csak királyi segítséggel érheti utol az ellenséget, másként Simon nem hagyja abba esztelen üzelmeit. (Makkabeusok II. könyve 4, 6)
Három évvel ezután Jázon elküldte az említett Simon testvérét, Menelauszt a királyhoz azzal a megbízással, hogy vigye el a pénzt, és a sürgõs ügyekben kérjen intézkedést. (Makkabeusok II. könyve 4, 23)
Simon katonái pénzéhségbõl belementek, hogy a bástyában levõ emberek pénzzel megvesztegethessék õket. Elfogadtak 7000 drachmát, és hagyták, hogy egy részük elmeneküljön. (Makkabeusok II. könyve 10, 20)
Júdás testvére, Simon megtámadta Nikanort, de az ellenség hirtelen megjelenésére egy kissé megingott. (Makkabeusok II. könyve 14, 17)
Simon fõpap, Onijának a fia megjavíttatta az Isten hajlékát, s megerõsítette életében a templomot. (Sirák fia könyve 50, 1)
Akkor aztán lejött (Simon), s Izraelnek egész közössége fölé terjesztette kezét, hogy fennhangon ossza az Úrnak áldását, és tisztsége szerint kimondja szent nevét. (Sirák fia könyve 50, 20)