Fondare 437 Risultati per: arra

  • Az Úr így szólt Ábrámhoz: "Vonulj ki földedrõl, rokonságod körébõl és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. (Teremtés könyve 12, 1)

  • Ekkor õ kimondta az Úr nevét, aki beszélt vele: "Te El Roi vagy!" - azután hozzáfûzte: "Arra tekintettem én itt, aki reám tekint?" (Teremtés könyve 16, 13)

  • Arra szemeltem ki, hogy fiainak, majd pedig házanépének megparancsolja: Járjatok az Úr útján jogot és igazságosságot gyakorolva, hogy az Úr megadhassa Ábrahámnak, amit ígért neki." (Teremtés könyve 18, 19)

  • Ábrahám korán reggel kiment arra a helyre, ahol Isten színe elõtt állt, (Teremtés könyve 19, 27)

  • Õ így válaszolt: "Hét bárányt végy át saját kezembõl. Ez legyen a bizonyíték arra, hogy a kutat én ástam". (Teremtés könyve 21, 30)

  • Mikor megérkeztek arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, Ábrahám megépítette az oltárt, rárakta a fát, megkötözte a fiát és az oltárra helyezte a fa tetejére. (Teremtés könyve 22, 9)

  • Most tehát, fiam, hallgass rám, arra, amit mondok neked. (Teremtés könyve 27, 8)

  • Ezután Júda így szólt menyéhez, Támárhoz: "Térj vissza atyád házába, özvegyként, amíg a fiam, Sela, fel nem nõ." Arra gondolt ugyanis, hogy meghalhat az is, mint testvérei. Támár elköltözött és visszatért apja házába. (Teremtés könyve 38, 11)

  • József meghagyta testvéreinek: "Én meghalok. Isten majd meglátogat benneteket és visszavezet ebbõl az országból arra a földre, amelyet Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküvel megígért." (Teremtés könyve 50, 24)

  • Ezért kinyújtom a kezemet, és megverem Egyiptomot mindenféle csodajellel, amelyeket közöttük mûvelni fogok. Arra majd elenged benneteket." (Kivonulás könyve 3, 20)

  • Beszélj vele és add szavaidat a szájába. Én majd téged is, õt is segítelek a beszédben, és megtanítlak benneteket arra, mit kell tennetek. (Kivonulás könyve 4, 15)

  • Azután elvezetlek arra a földre, amelyre megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nektek adom örökségül, én az Úr." (Kivonulás könyve 6, 8)


“Se você fala das próprias virtudes para se exibir ou para vã ostentação perde todo o mérito.” São Padre Pio de Pietrelcina