1. Ekkor láttam, hogy a Bárány feltörte a hét pecsét közül az egyiket, és hallottam, hogy a négy élõlény közül az egyik mennydörgõ hangon szólt: "Jöjj!"

2. Erre a szemem elõtt egy fehér ló jelent meg. A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, s õ diadalmasan kivonult, hogy gyõzelmet arasson.

3. Amikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élõlény szólt: "Jöjj!"

4. Erre elõjött egy vörös ló. Aki rajta ült, hatalmat kapott, hogy megbontsa a földön a békét, hadd gyilkolják egymást az emberek. Hosszú kardot adtak neki.

5. Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élõlény szólt: "Jöjj!" Ekkor fekete lovat láttam, lovasa mérleget tartott a kezében.

6. Úgy hallottam, mintha a négy élõlény közt szózat hallatszott volna: "Egy mérõ búza egy dénár, három mérõ árpa egy dénár. De az olajat és a bort ne bántsd!"

7. Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam, hogy a negyedik élõlény szólt: "Jöjj!"

8. Erre fakó lovat láttam, a Halál ült rajta, nyomában az alvilág. Hatalmat kapott a föld negyed része fölött, hogy karddal, éhínséggel, halállal és fenevadakkal pusztítsák az életet.

9. Amikor feltörte az ötödik pecsétet, az oltár alatt azoknak a lelkét láttam, akiket az Isten szaváért és tanúságtételükért öltek meg.

10. Nagy szóval kiáltották, mondván: "Urunk, te szent és igaz, meddig vársz még az ítélettel? Mikor állsz bosszút a vérünkért a föld lakóin?"

11. Mindannyian fehér ruhát kaptak, azzal, hogy egy kis ideig legyenek még türelemmel, míg teljessé nem lesz szolgatársaik és testvéreik száma, akiket szintén megölnek, akárcsak õket.

12. Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szõrzsák, a Hold pedig olyan, mint a vér.

13. Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erõs szél rázza.

14. Az ég összehúzódott, mint egy felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy és sziget elmozdult a helyérõl.

15. A föld királyai, nagyjai és vezérei, a gazdagok és a hatalmasok, mindenki, rabszolga és szabad elrejtõzött a barlangokban és a sziklák közt.

16. És így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: "Szakadjatok ránk, s rejtsetek el bennünket a trónon ülõ és a Bárány haragja elõl!

17. Eljött haragjuk nagy napja, ugyan ki állhat meg elõttük?"





“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina