1. És most halld, Izrael, azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeknek a megtartására tanítalak, hogy éljetek, és bevonulva elfoglaljátok azt a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene ad nektek.

2. Ahhoz, amit mondok, ne tegyetek hozzá semmit és ne is vegyetek el belõle, hanem tartsátok meg az Úr, a ti Istenetek parancsait, amelyeket adok nektek.

3. Saját szemetekkel láthattátok, mit tett az Úr Baal-Peorban: mindenkit, aki a peorbeli Baalhoz szegõdött, az Úr, a te Istened kiirtott körödbõl.

4. Ti ellenben, akik hûségesek maradtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mind a mai napig életben vagytok.

5. Nézzétek, parancsokra és törvényekre tanítalak benneteket, ahogyan az Úr, az én Istenem parancsolta nekem, hogy hozzájuk igazodjatok azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek.

6. Tartsátok szem elõtt és kövessétek õket! Így tesztek szert bölcsességre és okosságra azoknak a népeknek a szemében, amelyek hallanak ezekrõl a törvényekrõl. Azt fogják mondani: "Valóban bölcs és okos nép ez a nagy nemzet!"

7. Mert hát hol van olyan nagy nép, amelyhez istenei oly közel volnának, mint hozzánk az Úr, a mi Istenünk, amikor csak hozzá folyamodunk?

8. És hol van olyan nagy nép, amelyiknek oly tökéletes parancsai és szabályai volnának, mint az az egész törvény, amelyet ma elétek tárok?

9. Mindenképpen vigyázz magadra és nagyon ügyelj, hogy amiket saját szemeddel láttál, el ne felejtsd, hanem õrizd meg emlékezetedben egész életedben, sõt add tudtára gyermekeidnek és gyermekeid gyermekeinek is

10. azt a napot, amikor a Hóreben az Úr, a te Istened elõtt álltál az Úr hozzám intézett parancsára: "Gyûjtsd elém a népet! Hallja szavamat, s tanuljon meg félni tõlem mindaddig, amíg a földön él, és gyermekeit is tanítsa meg rá!"

11. Odajöttetek tehát, és a hegy lábához álltatok. A hegy lángba borult, a láng felcsapott egészen az égig, az ég pedig elsötétedett a komor, dörgõ fellegektõl.

12. S az Úr szólt hozzátok a lángok közül, hallottátok dübörgõ szavát. Alakot nem láttatok, csak hangot (hallottatok).

13. Kihirdette nektek szövetségét, és megparancsolta, hogy tartsátok meg a tíz parancsolatot - két kõtáblára írta õket.

14. Nekem pedig meghagyta az Úr, hogy tanítsalak meg benneteket azokra a parancsokra és törvényekre, amelyekhez igazodnotok kell majd azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek.

15. Nos, nagyon vigyázzatok - az életetek függ tõle! Amikor az Úr a Hóreben a lángok közül szólt hozzátok, semmiféle alakot nem láttatok.

16. Ne vetemedjetek hát arra, hogy istenszobrot csináljatok magatoknak,

17. férfi vagy nõ alakjában, valamelyik szárazföldi állatnak az alakjában, az égen röpködõ egyik vagy másik madárnak az alakjában,

18. valamelyik földön kúszó csúszómászónak az alakjában, vagy a föld alatt, a vízben élõ halak közül valamelyiknek az alakjában,

19. S ha szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az egész égi sereget, ne essél kísértésbe, ne borulj le, s ne imádd azt, amit az Úr, a te Istened minden népnek adott az ég alatt.

20. Benneteket vett és kivezetett Egyiptomból, a vaskohóból, hogy az õ saját népe legyetek, amint ma is az vagytok.

21. Az Úr megneheztelt miattatok rám, és megesküdött, hogy nem kelek át a Jordánon és nem jutok el arra a szép földre, amelyet az Úr, a te Istened birtokul ad neked.

22. Mivel itt, ezen a földön halok meg, nem kelek át a Jordánon, ti ellenben átkelhettek és birtokba vehetitek azt a szép földet.

23. Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek az Úr, a ti Istenetek szövetségérõl, amelyet veletek kötött, s ne csináljatok magatoknak istenszobrot valamilyen alakban, hiszen az Úr, a te Istened megtiltotta.

24. Mert az Úr, a te Istened emésztõ tûz, féltékeny Isten.

25. Eljön az idõ, amikor majd gyermekeitek lesznek és gyermekeiteknek is gyermekei, s már rég otthonosak lesztek az országban. Ha akkor arra vetemednétek, hogy valaminek az alakjában istenszobrot csináljatok magatoknak, amit az Úr, a te Istened megtiltott, s így olyat tesztek, ami visszatetszõ az Úrnak, a te Istenednek a szemében és haragra ingerlitek.

26. A mai napon tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: csakhamar eltûntök arról a földrõl, ahova a Jordánon átkelve elértek, s amelyet birtokba vesztek; nem maradtok ott sokáig, teljesen kiirtanak onnan benneteket.

27. Az Úr szétszór titeket a népek közé, és csak kevesen maradnak meg a népek között, ahová az Úr visz benneteket.

28. Ott emberi kéz faragta fa- vagy kõbálványoknak fogtok szolgálni, amelyek se nem látnak, se nem hallanak, nem is esznek, nem is éreznek.

29. Ott majd újra keresed az Urat, a te Istenedet, és meg is találod, ha szíved s lelked mélyébõl vágyódsz utána.

30. Szorongatásodban, amikor beteljesednek e szavak, az utolsó napon, akkor majd megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez és hallgatsz szavára.

31. Mert az Úr, a te Istened könyörületes Isten, nem hagy el és nem pusztít el, nem feledkezik meg a szövetségrõl, amelyet atyáiddal esküvel kötött.

32. Kutasd a régi idõket, amelyek elõtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten embert teremtett a földre - vajon az ég egyik határától a másikig történt-e valaha ilyen nagy dolog, lehetett-e hallani hasonlóról?!

33. Hallotta-e valamelyik nép is a lángok közül az élõ Istent beszélni, ahogyan te hallottad, és életben maradt-e?

34. Vagy jött-e valaha is (máskor) Isten, hogy egy más nép közül népet vezessen ki, megpróbáltatásokkal, jelekkel és csodákkal, háborúsággal, erõs kézzel és kinyújtott karral, nagy csapásokkal, ahogy az Úr, a ti Istenetek veletek tette Egyiptomban a szemetek láttára?

35. Te megtapasztalhattad, hogy fölismerd: az Úr az igaz Isten, nincs más rajta kívül.

36. Az égbõl hallatta szavát, hogy tanítson; a földön hatalmas tüzet mutatott, és a lángok közül hallottad a szavait.

37. Mert szerette atyáidat és kiválasztotta utánuk utódaikat. Hatalmával kivezetett - saját maga! - Egyiptomból,

38. és elûzött nálad nagyobb és erõsebb népeket, csak hogy oda vezéreljen, csak hogy örökségül adja neked az országot, amint (ez) ma (bekövetkezett).

39. Tudd meg hát, és vésd szívedbe, hogy az Úr az (igaz) Isten fönn az égen és lenn a földön, senki más!

40. Tartsd meg a parancsait és törvényeit, amelyeket ma parancsul adok neked, hogy jól menjen a sorod, s majd utánad gyermekeidnek is, és sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened örökre neked ad!

41. Akkor Mózes a Jordánon túl, napkelet felé kijelölt három várost,

42. hogy aki embert öl, embertársát akaratlanul, s hosszabb ideig tartó ellenségeskedés nélkül megöli, oda menekülhessen - ha e városok valamelyikébe menekült, életben kellett maradnia -,

43. mégpedig Becert a fennsíkon elterülõ pusztán Ruben fiai számára, Ramotot Gileádban Gád fiainak és Golánt Básánban Manassze fiainak.

44. Ez az a törvény, amelyet Mózes Izrael fiai elé tárt.

45. Ezek azok a rendelkezések, utasítások és parancsok, amelyeket Mózes Izrael fiainak Egyiptomból való kivonulásukkor

46. a Jordánon túl, a völgyben, Bet-Peorral szemben Szichonnak, az amoriták királyának országában kihirdetett, aki Hesbonban székelt, és akit Mózes és Izrael fiai Egyiptomból kivonulva legyõztek,

47. s akinek országát, mint Básán királyának, Ognak az országát is, elfoglalták - a Jordánon túl, napkelet felé uralmon levõ mindkét amorita király (országát),

48. az Arnon-patak mentén fekvõ Aroertõl Szirjon hegyéig [ez Hermon],

49. ezenkívül a Jordán keleti oldalán az egész síkságot egészen a Piszga-hegy lábánál a puszta tengeréig.





“A caridade é o metro com o qual o Senhor nos julgará.” São Padre Pio de Pietrelcina