Tesszalonikaiaknak írt II. levél, 2

1. Van még egy kérésünk: Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és vele való egyesülésünket illetõen ne veszítsétek el rögtön józanságotokat,

2. és sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tõlünk eredõ mondás vagy levél ne ijesszen meg benneteket, mintha az Úr napja már küszöbön állna.

3. Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen elõbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bûn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek,

4. aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sõt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani.

5. Nem emlékeztek, hogy minderrõl beszéltem nektek, még amikor nálatok voltam?

6. Tudjátok azt is, mi késlelteti föllépésének idejét. A gonoszság titka már munkálkodik,

7. csak annak kell még az útból eltûnnie, ami még késlelteti.

8. Akkor majd megjelenik a gonosz, de Urunk Jézus elsöpri szája leheletével, és megsemmisíti jövetelének tündöklésével.

9. Megjelenését a sátán erejébõl mindenféle feltûnõ tett, jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is,

10. azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna.

11. Azért szolgáltatja ki õket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak.

12. Így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.

13. Folytonos hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az Isten kezdettõl kiválasztott benneteket, hogy a Lélek megszentelõ erejébõl és az igazságban való hit által megváltást nyerjetek.

14. Evangéliumunk által épp azért hívott meg benneteket, hogy részetek legyen Urunk, Jézus Krisztus dicsõségében.

15. Legyetek hát állhatatosak, testvérek, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz, amelyeket tõlünk élõszóban vagy levélben kaptatok.

16. Urunk, Jézus Krisztus pedig és Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, s kegyelmével állandó vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk,

17. vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jó tettben és szóban.