1. Az apostolok és a júdeai testvérek megtudták, hogy a pogányok is elfogadták az Isten szavát.

2. Amikor Péter visszatért Jeruzsálembe, a zsidók közül némelyek szemrehányást tettek neki:

3. "Körülmetéletlen emberek házában jártál, és ettél velük."

4. Péter hozzáfogott, és sorjában elbeszélte nekik a történteket:

5. "Joppe városában voltam és imádkoztam, közben látomásom volt. Valami lepedõféle ereszkedett le egészen elém az égbõl, a négy csücskénél fogva.

6. Amikor jól szemügyre vettem, szárazföldi négylábúakat, vadakat, csúszómászókat és égi madarakat láttam benne.

7. És hangot is hallottam. Így szólított meg: Nos, Péter, öld meg és edd meg!

8. Én szabadkoztam: Szó sem lehet róla, Uram, hisz nekem soha semmi közönséges és tisztátalan nem volt még a számban.

9. Másodszor is megszólított az égi hang: Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd közönségesnek.

10. Ez háromszor megismétlõdött, aztán az egész fölemelkedett újra az égbe.

11. Ebben a pillanatban három ember ért a házhoz, ahol laktam. Cezáreából küldték õket hozzám.

12. A Lélek felszólított, hogy habozás nélkül menjek el velük. Velem tartott ez a hat testvér is, és az illetõ férfi házába értünk.

13. Elmondta, hogy angyal jelent meg házában és felszólította: Küldj Joppéba, hívasd el Simont, más néven Pétert!

14. Õ majd elmondja, ami neked és egész házad népének üdvösséget szerez.

15. Alighogy beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, éppenúgy, ahogy miránk a kezdet kezdetén.

16. Eszembe jutottak az Úr szavai, amikor mondta: János csak vízzel keresztelt, de ti a Szentlélekben fogtok megkeresztelkedni.

17. Ha tehát az Isten ugyanazt az ajándékot adta nekik is, mint nekünk, akik hiszünk Jézus Krisztusban, ki vagyok én, hogy akadályt gördítsek az Isten útjába?"

18. Miután ezeket hallották, elhallgattak, és dicsõítették az Isten: "Így hát a pogányoknak is megadta az Isten az életre vezetõ bûnbánatot."

19. Akik az István miatt kitört üldözés elõl szétszéledtek, eljutottak egészen Föníciáig, Ciprusig és Antióchiáig, az evangéliumot azonban csak a zsidóknak hirdették.

20. De akadt köztük ciprusi és kirenei férfi is, s ezek Antióchiába eljutva a görögökkel is szóba álltak: hirdették nekik az Úr Jézust.

21. Velük volt az Úr segítsége: sokan hívõk lettek, és megtértek az Úrhoz.

22. Ennek a híre a jeruzsálemi egyházba is eljutott, ezért elküldték Barnabást Antióchiába.

23. Amikor megérkezett és látta az Isten kegyelmét, boldog volt és mindenkit buzdított, hogy ragaszkodjék az Úrhoz szíve mélyébõl.

24. Mert derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. Nagyon sokan az Úrhoz tértek.

25. Barnabás ezért elment Tarzuszba, hogy fölkeresse Sault.

26. Amikor rátalált, magával vitte Antióchiába. Egy egész évig ott maradtak az egyházban, és rengeteg embert tanítottak. Elõször Antióchiában nevezték el a tanítványokat keresztényeknek.

27. Ez idõ tájt próféták jöttek le Jeruzsálembõl Antióchiába.

28. Elõállt közülük az egyik, név szerint Agabusz, és a Lélek sugallatára elõre megmondta, hogy nagy éhínség fog támadni az egész földön, s ez be is következett Klaudiusz idejében.

29. A tanítványok elhatározták, hogy tehetségükhöz mérten segítik anyagilag a júdeai testvéreket.

30. Ezt meg is tették: Saullal és Barnabással adományokat küldtek a presbitereknek.





“O bem dura eternamente.” São Padre Pio de Pietrelcina