1. Így szól az Úr fölkentjéhez, Ciruszhoz, akinek megfogja a jobbját, hogy színe elõtt meghódoltassa a nemzeteket, és megoldja a királyok derekán az övet; hogy megnyissa elõtte az ajtókat, és ne maradjon egyetlen kapu se zárva:

2. "Elõtted megyek, és megalázom a magasságokat; összetöröm az érckapukat, és a vaszárakat leütöm.

3. Neked adom az elrejtett kincseket, és a rejtekhelyek gazdagságát, hogy megtudd: Én vagyok az Úr, Izrael Istene, aki neveden szólítalak.

4. Szolgámért, Jákobért, és választottamért, Izraelért szólítottalak a neveden. Dicsõ nevet adtam neked, bár nem ismertél.

5. Én vagyok az Úr, és senki más! Rajtam kívül nincs más isten. Bár nem ismersz, mégis felövezlek,

6. hogy napkelettõl napnyugatig megtudják: rajtam kívül nincsen más." Én vagyok az Úr, és senki más!

7. Én alkotom a világosságot, és én teremtem a sötétséget; én szerzek jólétet, s én idézem elõ a balsorsot is. Én, az Úr viszem ezt végbe, mind.

8. Harmatozzatok, egek, onnan felülrõl, és ti, felhõk, hullassatok gyõzelmet! Nyíljék meg a föld és teremjen üdvösséget, és sarjadjon vele szabadulás is. Én, az Úr hozom ezt létre, mind.

9. Perbe szállhat-e alkotójával a cserép a föld cserepei közül? Mondhatja-e az anyag megmunkálójának: "Mit csinálsz?" És a mû: "Milyen ügyetlen vagy!"?

10. Jaj annak, aki azt mondja apjának: "Miért nemzel?" És az asszonynak: "Miért szülsz?"

11. Ezt mondja az Úr, Izrael Szentje és Teremtõje: "Rátok tartozik-e, hogy gyermekeim jövõje felõl kérdezzetek, vagy hogy meghatározzátok: mit tegyen a kezem?

12. Nézzétek: én alkottam a földet, és én teremtettem az embert is, aki lakja. Az én kezem terjesztette ki az egeket, és én sorakoztattam fel minden seregüket.

13. Én támasztottam, hogy gyõzelmet arasson, és minden útját elegyengettem. Õ majd felépíti városomat, és visszahozza számûzöttjeimet váltságdíj és ajándékok nélkül." A Seregek Ura mondja ezt így.

14. Ezt mondja az Úr: Egyiptom földmûvelõ népe, Kus kereskedõi és a szálas termetû szabeusok meghódolnak neked, a tieid lesznek, és bilincsbe verve követnek. Leborulnak és könyörögnek: "Csak nálad van Isten s rajta kívül nincsen más, más isten nem létezik."

15. Valóban, nálad rejtõzött el az Isten, Izrael Istene és Szabadítója.

16. Megszégyenülnek és megalázódnak, akik szembe szállnak veled, s akik bálványokat csinálnak, mind szégyent vallanak.

17. De Izrael szabadulást talál az Úrban, megszabadul mindörökre. Megszégyenülés és megaláztatás nem ér már titeket többé soha.

18. Mert ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, õ, az Isten, aki megalkotta és létrehozta, s fenn is tartja a földet, mert nem a zûrzavarnak teremtette, hanem hogy lakjanak rajta: "Én vagyok az Úr és nincsen más.

19. Nem titokban beszéltem, nem valami sötét zugában a földnek. Nem azt mondtam Jákob nemzetségének: A zûrzavarban keressetek! Én, az Úr az igazságot mondom, és az igazat hirdetem nektek.

20. Gyûljetek egybe, gyertek és lépjetek elõ mind, akik a nemzetek közül megmenekültetek. Mind esztelenek, akik fából faragott bálványokat hurcolnak magukkal, és olyan istenhez könyörögnek, aki nem tud segíteni rajtuk.

21. Fejtsétek ki és hozzátok elõ érveiteket, sõt tanácskozzátok meg együtt: Ki hirdette ezt régtõl fogva, s ki mondta meg már jó elõre? Nemde én, az Úr? És rajtam kívül nincsen más; igazságos Isten és Szabadító nincsen rajtam kívül.

22. Térjetek hozzám és megszabadultok, ti, határai a földnek, mind! Mert én vagyok az Isten, és nincsen más.

23. Megesküszöm önmagamra, igaz beszéd fakad ajkamon, egy visszavonhatatlan szó: Elõttem hajlik meg minden térd, és rám esküszik minden nyelv.

24. Ezt mondják majd: Csak az Úrban van üdvösség és erõ. Hozzá térnek megszégyenülve mind, akik lázadoztak ellene.

25. Ám Izraelnek minden nemzetsége gyõzelmet és dicsõséget arat az Úrban!"





“No juízo final daremos contas a Deus até de uma palavra inútil que tenhamos dito.” São Padre Pio de Pietrelcina