1. Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevû ember, egy zsidó tanácsos.

2. Ez éjnek idején fölkereste Jézust, s így szólt hozzá: "Rabbi, tudjuk, hogy Istentõl jött tanító vagy, hisz senki sem vihet végbe olyan jeleket, amilyeneket te végbeviszel, ha nincs vele az Isten."

3. Jézus azt felelte neki: "Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát."

4. Nikodémus megkérdezte: "Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újra szülessék?"

5. Erre Jézus azt mondta: "Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízbõl és (Szent)lélekbõl születik, az nem megy be az Isten országába.

6. Ami a testbõl születik, az test, ami a Lélekbõl születik, az lélek.

7. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek.

8. A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekbõl született."

9. "Hogyan lehetséges ez?" - kérdezte Nikodémus.

10. Jézus így válaszolt: "Izrael tanítója vagy, és nem érted?

11. Bizony, bizony, mondom neked: arról beszélünk, amit tudunk, s arról tanúskodunk, amit láttunk, mégsem fogadjátok el tanúságtételünket.

12. Ha földi dolgokról beszélek, s azt sem hiszitek, hogy fogjátok hinni, ha majd a mennyei dolgokról beszélek?

13. Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a mennybõl: az Emberfia (aki a mennyben van).

14. Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is,

15. hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.

16. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.

17. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak.

18. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában.

19. Ez az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak.

20. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyûlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei.

21. Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe."

22. Jézus ezután Júdea földjére ment a tanítványaival, ott maradt velük és keresztelt.

23. János is keresztelt Ainonban, Szalim közelében, mert ott sok víz volt. Az emberek mentek és megkeresztelkedtek.

24. János akkor még nem volt börtönben.

25. János tanítványai és egy zsidó közt vita támadt a tisztulási szertartásról.

26. Elmentek Jánoshoz, és azt mondták: "Mester, aki a Jordánon túl nálad volt, s akirõl tanúságot tettél, az most szintén keresztel, s az emberek tódulnak hozzá."

27. János így válaszolt: "Az ember semmit sem vallhat a magáénak, hacsak nem a mennybõl kapta.

28. Magatok vagytok a tanúim, hogy megvallottam: Nem a Messiás vagyok, hanem csak az elõfutára.

29. A menyasszony a võlegényé. A võlegény barátja csak ott áll mellette, és szívbõl örül a võlegény hangját hallva. Ez az örömöm most teljes lett.

30. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem."

31. "Aki felülrõl jön, az mindenkinek fölötte van. Aki a földrõl való, az földies és a földi dolgokról beszél. Aki a mennybõl jött,

32. azt tanúsítja, amit látott és hallott, de tanúságát nem fogadja el senki.

33. Ám aki elfogadja tanúságát, bizonyítja, hogy Isten igazmondó.

34. Akit ugyanis az Isten küldött, az az Isten szavait közvetíti, mert hisz (Isten) nem méri szûken a Lelket, amikor adja.

35. Az Atya szereti a Fiút, s mindent a kezébe adott.

36. Aki hisz a Fiúban, az örökké él. Aki azonban nem hisz a Fiúban, az nem látja meg az életet, az Isten haragja száll rá."





“Seja modesto no olhar.” São Padre Pio de Pietrelcina