1. A jóvátételi áldozat szertartása ilyen: Ez nagyon szent dolog.

2. Ott kell feláldozni az állatot, ahol az égõáldozatot bemutatják, és a pap öntse rá a vérét körös-körül az oltárra.

3. Azután ajánlja fel az egész hájat: a farkat, a beleket borító hájat,

4. a két vesét, a rájuk és a véknyakra tapadó hájjal együtt, továbbá minden hájat, amelyet leválaszt a májról és a vesékrõl.

5. A pap égesse el ezeket a darabokat az oltáron, mint az Úrnak készített eledelt. Ez jóvátételi áldozat:

6. a papság minden férfi tagja ehet belõle. Szent helyen egyék meg, mivel nagyon szent dolog.

7. Mind a bûnért való áldozat, mind a jóvátételi áldozat bemutatásakor ugyanaz a szabály: a papé legyen az adomány, amellyel az engesztelés szertartását végezte.

8. Az áldozatnak a bõre, amelyet valaki elhoz a papnak égõáldozatul, legyen a papé.

9. Minden kemencében sütött ételáldozat, minden serpenyõben vagy roston sütött adomány legyen a papé, aki felajánlja.

10. De minden olajjal dagasztott vagy száraz ételáldozat legyen Áron összes fiaié, különbség nélkül.

11. Az Úrnak felajánlott közösségi áldozatnak ez a szertartása:

12. Ha dicsõítõ áldozattal kapcsolják egybe, tegyenek hozzá olajban dagasztott kovásztalan kalácsot, olajjal kevert, kalácsnak elkészített lisztlángot.

13. Ezt az adományt kovászos tésztából készült lepénnyel együtt ajánlják fel dicsõítésül mint közösségi áldozatot.

14. Minden ételáldozati adományból fel kell ajánlani egy darabot az Úrnak járandóság címén, s az legyen a papé, aki a közösségi áldozatnak a vérét vette.

15. Az áldozat húsát még aznap meg kell enni, amelyen feláldozták, és semmit sem szabad belõle másnapra hagyni.

16. Ha az áldozatot fogadalomból vagy önkéntes adomány címén ajánlják fel, egyék meg a feláldozás napján és a következõ napon,

17. de ami az áldozat húsából harmadnapra megmarad, azt el kell égetni.

18. Ha még a harmadik napon is esznek a közösségi áldozat húsából, akkor aki azt felajánlotta, nem lesz kedves. Nem is számítják be neki; ez már romlott hús, és aki eszik belõle, viseli tettének terhét.

19. Azt a húst sem szabad megenni, amely valamilyen tisztátalan dologgal érintkezett, hanem el kell égetni. Az ehet a húsból, aki tiszta,

20. aki azonban tisztátalan, és mégis eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népébõl.

21. Ha valaki tisztátalanságot érint, akár emberét, akár állatét, akár bármilyen tisztátalan dolgot, és utána eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népébõl."

22. Az Úr így szólt Mózeshez:

23. "Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ne egyétek meg a bika, a juh és a kecske zsírját.

24. Az elhullott vagy széttépett állat zsírját mindenre föl lehet használni, de ti ne egyétek meg.

25. Aki mégis megeszi annak az állatnak a zsírját, amelyet az Úrnak eledelül feláldoztak, azt ki kell irtani népébõl.

26. Bárhol laktok is, ne egyetek a vérbõl, sem a szárnyasokéból, sem a marhákéból.

27. Aki a vért elfogyasztja, bárki is, ki kell irtani népébõl."

28. Az Úr így szólt Mózeshez:

29. "Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Aki közösségi áldozatot ajánl fel az Úrnak, az hozza el az áldozat egy részét.

30. Saját kezével hozza el az Úrnak szánt eledelt, azaz a szegyhez tapadó hájat. Hozza el a szegyet is, és lengetéssel ajánlja fel az Úr elõtt.

31. A pap a hájat égesse el az oltáron, a szegy pedig legyen Ároné és fiaié.

32. A közösségi áldozatból való járandóság címén adjátok a papnak a jobb lapockát.

33. A jobb lapocka Áron fiai közül azé legyen, aki bemutatja a közösségi áldozat vérét és háját.

34. Izrael fiainak közösségi áldozatából visszatartom a szegyet és ezt a lapockát, s Áronnak, a fõpapnak meg a fiainak adom. Ez mint örök törvény kötelezi Izrael fiait."

35. Ez volt Áronnak és fiainak a része az Úr számára készült áldozatból azon a napon, amelyen bemutatták az Úrnak mint az õ papjai.

36. Az Úr törvénye kötelezi Izrael fiait, hogy ezt megadják nekik fölkenésük napján. Örök törvény ez minden utódotok számára.

37. Ez tehát az égõáldozatnak, az ételáldozatnak, a bûnért való áldozatnak, a jóvátételi áldozatnak, a beiktatásnak és a közösségi áldozatnak a szertartása.

38. Ezt parancsolta az Úr Mózesnek a Sínai-hegyen azon a napon, amelyen elrendelte a sínai pusztában, hogy Izrael fiai mutassák be áldozataikat az Úrnak.





“O mal não se vence com o mal, mas com o bem, que tem em si uma força sobrenatural.” São Padre Pio de Pietrelcina