Második Törvénykönyv, 25

1. Amikor vita támad két ember között és bíróságra mennek, hogy igazságot szolgáltassanak nekik: kimondják az igaz igazát, s a vétkes vétkességét,

2. a bíró a botbüntetésre ítélt bûnöst mindjárt a jelenlétében fektesse le a földre és méresse rá a bûne nagyságához mérten kiszabott ütéseket.

3. Negyven ütést adhatnak neki, többet nem, nehogy túl sok ütést kapva testvéred megalázottá váljék szemedben.

4. Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!

5. Ha testvérek laknak együtt, s egyikük meghal anélkül, hogy gyermeket hagyna hátra, az elhunyt felesége ne menjen hozzá egy kívülrõl, idegen családból való férfihez. Menjen be hozzá a sógora, s vegye el; sógori kötelezettségének eleget téve.

6. Az elsõszülött, akit (az asszony) szül, kapja az elhunyt testvér nevét, nehogy kivesszen a neve Izraelben.

7. Ha azonban a sógor nem akarja elvenni sógornõjét, a sógornõ menjen a város kapujához a vének elé, s adja elõ: "Sógorom vonakodik testvére nevét fenntartani Izraelben, nem akarja velem szemben teljesíteni sógori kötelességét."

8. A vének erre hívassák maguk elé, s vonják kérdõre. Ha megjelenik és kijelenti: "Nem akarom feleségül venni",

9. a sógornõ a vének jelenlétében lépjen oda, vegye le a saruját és köpje szembe e szavak kíséretében: "Ez történjék mindenkivel, aki nem akarja testvére házát fölépíteni."

10. Az ilyen embernek ez legyen a neve Izraelben: "A mezítlábas házanépe."

11. Ha két ember összeverekszik, férfi férfival, aztán az egyiknek a felesége odaszalad, hogy kiszabadítsa férjét a másik kezébõl, aki üti, s közben kinyújtja a kezét,

12. és megragadja annak szeméremtestét, könyörtelenül vágd le a kezét.

13. Zsákodban ne legyen kétféle súly, egy nehezebb és egy könnyebb.

14. Házadban ne tarts kétféle ûrmértéket, egy nagyobbat és egy kisebbet.

15. Hibátlan és pontos legyen a súlyod, hibátlan és pontos legyen az ûrmértéked, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.

16. Mert utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében, aki ilyet tesz, aki csal.

17. Emlékezz vissza, mit tettek veled útközben az amalekiták, amikor Egyiptomból kivonultál.

18. Istent nem félve hátba támadtak az úton, amikor fáradt és kimerült voltál, s elszakították tõled a hátul sántikálókat.

19. Ha az Úr, a te Istened nyugtot ad majd minden ellenségtõl körülötted azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, Amaleknek még az emlékét is töröld el a földön. Ne feledd el!