Szent Péter II. levele, 2
1. De akadtak a nép körében hamis próféták is, ahogy a ti körötökben is föllépnek majd hamis tanítók, akik romlásba döntõ tévtanokat terjesztenek, s még megváltó Urunkat is tagadják, s ezzel gyors pusztulást vonnak magukra.
2. Sokan követik majd õket erkölcstelenségükben, s miattuk szidni fogják az igaz vallást.
3. Kapzsiságukban megkísérlik, hogy hízelgõ szavakkal becsapjanak majd titeket. De már rég kimondatott az ítélet, s pusztulásukat nem kerülik el.
4. Mert az Isten az angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vétkeztek, hanem az alvilág sötét mélyébe taszította õket, hogy maradjanak õrizetben az ítéletre,
5. és a régi világnak sem kegyelmezett, hanem csak Noét, az igazság hírnökét mentette meg nyolcadmagával, amikor az istentelen világra rázúdította a vízözönt,
6. vagy amikor Szodoma és Gomorra városát elhamvasztotta, és végpusztulással büntette, hogy példát adjon a késõbbi korok bûnöseinek.
7. Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot, aki ezeknek a gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt annyira szenvedett.
8. Az igaznak ugyanis, aki köztük élt, napról napra látnia és hallania kellett a törvénysértõ tetteket, s ez vallásos lelkének nagy gyötrelmet okozott.
9. Ért hozzá az Úr, hogy az Isten szerint élõket kiragadja a kísértésbõl, a gonoszok büntetésével pedig várjon az ítélet napjáig,
10. fõként azokéval, akik szennyes testi vágyakat hajszolnak és az (Isten) felsõbbségét nem ismerik el. Vakmerõk, önhittek, nem félnek káromolni (az égi) hatalmasságokat,
11. noha a náluknál erõsebb és hatalmasabb angyalok igazságtalanul nem vádolják õket az Úr elõtt.
12. De ezek, mint az oktalan állatok, amelyek természetüknél fogva megfogásra és levágásra valók, azt káromolják, amit nem ismernek. Mint azok, ezek is elpusztulnak,
13. az igazságtalanok az igazságtalanság bérét kapják. Élvezetnek tartják világos nappal a dõzsölést, szenny- és piszokfoltok, kéjelegnek az élvezetekben, amikor veletek együtt lakmároznak.
14. Szemük tele van azzal, akivel házasságot törnek, és éhes a bûnre. Csábítgatják az állhatatlan lelkeket, szívük hozzá van szokva a kapzsisághoz: az átok gyermekei!
15. Az egyenes utat elhagyták és eltévelyedtek, Beor fiának, Bileámnak útjain járnak, aki igazságtalan bérre vágyott,
16. de igazságtalansága miatt kapott feddést: a néma teherhordó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét.
17. Kiszáradt források, szélvész kergette fellegek, akikre a sötétség homálya vár.
18. Mert nagyhangú, üres szólamokkal buja testi vágyakra csábítják azokat, akik éppen csak hogy kiszabadultak azok közül, akik tévúton járnak.
19. Szabadságot ígérnek nekik, jóllehet a romlottság rabjai, hisz mindenki annak a rabja, aki legyõzte.
20. Mert akik a világ romlottságából kimenekültek az Úrnak és Megváltónak, Jézus Krisztusnak megismerése útján, aztán újra belemerültek és hatalmába estek, azoknak ez az utóbbi állapotuk rosszabb, mint az azelõtti volt.
21. Mert jobb lett volna nekik, ha nem ismerték volna a nekik adott szent parancsokat, mint hogy aztán hûtlenek lettek hozzájuk.
22. Illik rájuk, amit a közmondás mond: "Visszatért a kutya a hányadékához" és: "A megfürdött disznó pocsolyában hentereg."