Sirák fia könyve, 13
1. Aki szurokhoz nyúl, szurkos lesz a keze, aki dölyfössel barátkozik, ahhoz lesz hasonló.
2. Ami túl nehéz neked, azt ne emeld, erõsebbhez s gazdagabbhoz ne csatlakozz. Minek agyagkorsót vasedényhez tenni? Ha összeütõdnek, eltörik a korsó.
3. A gazdag kérkedik jogtalan tettével, a megbántott szegény még elnézést kérhet.
4. Amíg hasznára vagy, addig segít rajtad, de ha lassan mozogsz, akkor magadra hagy.
5. Hogyha van valamid, (szívesen) él veled, de ha elszegényít, az cseppet sem fáj neki.
6. Ha szüksége van rád, elbûvöl, megszédít, mosolyog rád és bizalmat kelt benned. Barátsággal kérdi: "Mire van szükséged?"
7. Aztán megszégyenít a lakomáival, amíg ki nem foszthat kétszer-háromszor is, s végül jól kigúnyol. Ha késõbb viszontlát, szó nélkül elkerül, csak fejét csóválja.
8. Vigyázz, s ne hagyd magadat becsapni, meg ne alázzanak balgaságod miatt.
9. Hogyha elõkelõ meghív, akkor tiltakozzál, s annál inkább fog majd hívni.
10. Ne légy tolakodó, nehogy elküldjenek, ne is állj túl messze, mert elfelednek.
11. Ne kapasd el magad, hogy közvetlen hozzád, s ne építs arra, hogy sokat cseveg veled. A sok csevegéssel csak próbára tesz, amikor rád mosolyog, kiszedi titkaid.
12. Irgalmatlan, aki továbbadja a szót, és nem kímél meg a veréstõl s láncoktól.
13. Légy hát óvatos és vigyázz magadra, mert saját fejedre hozol veszedelmet.
15. Minden élõlény a maga fajtáját szereti, így az ember is azt, aki hasonló hozzá.
16. Minden élõlényt a fajtája vesz körül, hozzá hasonlókkal társul az ember is.
17. Vajon összefér-e a farkas a báránnyal? Éppoly kevéssé a gonosz a jóval.
18. Egyetérthet-e a kutya s a hiéna? Hogy érthetne hát egyet a gazdag a szegénnyel?
19. A puszták oroszlánja vadszamarat zabál, éppígy a szegény is a gazdag legelõje.
20. Az alázat iszonyattal tölti el a gõgöst, éppilyen iszonyat a szegény a gazdagnak.
21. Ha meginog a gazdag, barátja segíti, de a botladozó szegényt elhagyja barátja.
22. Ha megbotlik a gazdag, sokan felkarolják, s ha badarságot beszél, hízelegnek neki. Ha szegény botlik meg, szidalmazzák érte, s ha bölcsen szólna is, nem engedik szóhoz.
23. Hogyha gazdag beszél, mindenki elhallgat, és a bölcsességét égig magasztalják. Ha szegény szólal meg, "ki ez?" - azt kérdezik, és ha akadozik, beléfojtják a szót.
24. Jó a gazdagság, ha bûn nem tapad hozzá, rossz dolog a szegénység - mondják a gonoszok.
25. Az embernek a kedélye tükrözõdik az arcán, akkor is, ha vidám, akkor is, ha komor.
26. Boldog szívre sugárzó arc mutat, szállóigét nehéz kigondolni.